Assana volt a legels�, aki elk�ldte nekem a Fanfic versenyre a p�lyam�v�t. Ezennel k�zz�teszem a J�l v�laszd meg, kiben b�zol! c�m� novell�t. 
Lehet v�lem�nyezni nyugodtan, �s miut�n mindegyik m� felker�lt az oldalra, fel is teszek egy szavaz�st, hogy melyik tetszik nektek jobban. J� lenne, ha elolvasn�tok �ket, k�v�ncsi vagyok a v�lem�nyetekre. :)

"Remus Lupin idegesen j�rk�lt fel-al� a Griffend�l klubhelyis�gben tal�lhat� h�l�szob�jukban. Nem b�rt nyugton maradni, agya folyamatosan a r� v�r� feladat k�r�l j�rt. Egyik bar�tja, aki az �gy�r�l n�zte Remus tan�cstalans�g�t, nem b�rta tov�bb. Felkelt a p�rn�k k�z�l, �s meg�ll�sra k�sztetve, a bar�tja el� �llt.

• Ezt fejezd be, kezd nagyon ideges�t� lenni! – k�t kez�t a sz�ke haj� v�ll�ra tette, nehogy tov�bb folytathassa a fel-al� j�rk�l�st. Lupin csak �rtetlen�l n�zett a k�cos haj� fi�ra.
• A fel-al� rohang�l�sod kik�sz�t! – finoman h�trafel� tolta a borosty�nszem�t, hogy le�ltethesse, aki nem tan�s�tott semmif�le ellen�ll�st.
• N�zd, nem kell izgulni, nem mindenki olyan, amilyennek k�pzeled. R�lunk is azt hitted, hogy megut�lunk emiatt, de nem �gy lett. - James leguggolt bar�tja el�, �gy pr�b�lta tov�bb csit�tani a m�sik viharos lelkivil�g�t.
• Ehelyett szoros bar�ts�got k�t�tt�nk �s kitanultuk miattad az anim�gi�t, �s megsz�lettek a Tekerg�k. Szerintem, �lmodban sem k�pzelted volna, hogy ilyen sok j� dolgot is eredm�nyezhet a betegs�ged.

�gy t�nt, c�lba �rtek a Griffend�l fog�j�nak szavai, hiszen Holds�p kezdett nyugodtabb lenni �s arcsz�ne sem volt m�r a fal sz�n�vel egyenl�, r�ad�sul egy gy�r mosoly is felt�nt az arc�n.

A szoba ajtaja v�ratlanul kiv�g�dott �s a Black csal�d id�sebb fi�gyermeke mas�rozott be rajta, felt�n�en j�kedv�en. A szob�ban tart�zkod�k mind r�szegezt�k a tekintet�ket, �s James fel�llt az �gy mell�l, hogy meg�rdekl�dje legjobb bar�tja �r�mforr�s�t.

• Minek �r�lsz ennyire, Tappik�m?"

Sirius nyugodt l�ptekkel a szoba k�zep�re s�t�lt, �s meghajolt a t�bbi Tekerg� el�tt, mint aki egy sz�ndarab el�ad�s�ra k�sz�l. A t�bbiek �rdekfesz�tve v�rt�k a folytat�st, hisz Tapmancs hossz�-hossz� percekig csak �llt egyhelyben, mintha v�rt volna valami jelre a folytat�shoz. V�g�l Peter t�relmetlen�l nyafog�s hangja t�rte meg a v�rakoz�ssal terhes csendet.

• Naaaa, l���gysziiiiiii, mondd m�r el! Mi t�rt�nt?

Sirius nem v�ratta tov�bb bar�tait, azt nem tudni, hogy Peter f�ls�rt� hangja vagy James t�relmetlen l�bdobog�sa k�sztette a m�sor folytat�s�ra, de megt�rt�nt. H�ta m�g�l el�b�ny�szta az eddig rejtegetett kincset, amit nagy b�szk�n l�b�lt a t�bbi Tekerg� szeme el�tt.

• Tal�lj�tok ki, ki� ez a gy�ny�r� tr�fea? – k�zben kid�llesztette mellkas�t, b�szkes�g�t kifejezve �s fel�lt�tte huncut n�z�s�t, �s kaj�n vigyor�t, mik�zben v�gign�zett a bar�tain.

Remus jelenleg nem volt olyan �llapotban, hogy azonnal reag�lni tudjon a tr�fea l�tt�n, �gy Jamesnek adatott meg a lehet�s�g, hogy els�k�nt k�rdezzen.

• Csak nem…? – tette fel a k�rd�st, de befejezni nem tudta d�bbenet�ben, hiszen hangja elt�n�ben volt, a felfedez�s miatt.
• Mi�rt olyan nagy dolog az a melltart�? – �rtetlenkedett Peter, szeg�ny nem tudta beazonos�tani a M. M. monogrammal ell�tott ruhadarabot.
• Hogy mi�rt? Hogy mi�rt? – k�rdezett vissza Black tettetett d�hvel a hangj�ban.

James m�g mindig a sokk hat�sa alatt �llt, m�g Remus csak n�ma szemtan�ja volt az esem�nyeknek.

• Mert ez itt – kicsit ingerl�kenyen l�b�lta a kiv�teles feh�rnem�t F�regfark fel� fordulva -, nem m�s�, mint a holl�h�tas Melania Mecmillian�.

A holl�h�tas Melania heted�ves tanul� volt, akinek n�pszer�s�ge Potter-Black p�ros n�pszer�s�gi index�vel vet�lkedett. A roxforti di�kl�nyok r� akartak hasonl�tani, az � st�lus�t pr�b�lt�k ut�nozni, �s minden l�ny az � bar�ti k�r�hez akart tartozni. M�lt�n mondhattuk a Roxfort akkori legszebb, legokosabb �s legn�pszer�bb h�lgy�nek, aki r�ad�sul iskolaels� is volt.

K�ztudott volt a fogadalma, miszerint csak a f�rj�vel fog testi kapcsolatot l�tes�teni, ennek ellen�re minden fi� az � kegyei�rt harcolt, �s pr�b�lt neki udvarolni. R�ad�sul m�g egy fi�nak sem siker�lt a l�nyn�l tov�bb menni, mint a cs�kol�z�s. �gy m�r �rthet�, hogy mi�rt is volt olyan nagy szenz�ci�, eme ruhadarab a Tekerg� kez�ben. R�ad�sul m�g jogosan volt b�szke mag�ra a l�nyok �lmainak f�szerepl�je, hiszen eddig csak � jutott a dr�ga Melania ruh�ja alatt l�v� t�jakra. B�r nem sok es�lye volt a Black fi�nak, hiszen egy �vvel fiatalabb volt a heted�ves sz�ps�gn�l, aki eddig m�g egy als�bb �vessel sem j�tt �ssze, m�gis sikerrel j�rt.

James is �szrevette a k�l�nleges le�nyz�t, a Lily-im�data mellett, akir�l egy �zben �gy nyilatkozott a Tekerg�k k�r�ben, szigor� titoktart�s mellett:

• Ha Lilyvel �sszej�nn�k �s Melania r�m hajtana, tuti engedn�k neki. P�r ajt�csapkod�st meg�rne, de Lily ellen, term�szetesen semmi es�lye sem lenne!

�gy m�r mindenki sz�m�ra teljesen �rthet�, mekkora hat�ssal is lehetett a f�rfi nemre eme csod�s le�nyz�. A titk�t senkinek sem siker�lt ez id�ig megfejtenie, tal�n jobb is, ha titokban marad.

A hatod�ves fi�k szob�j�ban James v�gre t�ljutott a kezdeti sokkon, �s egy gyors mozdulattal kikapta bar�tja kez�b�l A Melltart�t, �s szagolgatni kezdte, mik�zben ezt d�nny�gte a bajsza alatt:

• Ilyen nincs! Ezt nem hiszem el! De hogy lehets�ges? – ehhez hasonl� gondolatok j�rtak a kviddics szt�rj�t�kos�nak a fej�ben.

Sirius �szrevette Remus n�mas�g�t, �s k�zelebb ment hozz�. Meg�llva el�tte, alaposan v�gigm�rte, majd elk�nyvelte mag�ban Remus zavarodotts�g�t.

• Neki meg mi a baja? – k�rdezte Peterre n�zve, �s r�b�k�tt a v�rfarkasra.
• Azt hiszem, most k�sz�l bevallani a bar�tn�j�nek a sz�r�s probl�m�j�t. El�g ideges volt egy �r�ja, de Jamesnek siker�lt egy kicsit lenyugtatnia – hebegte kicsit �rtetlen�l a vizslat� tekintet fogs�g�ban a puf�k fi�.
• Oh – j�tt a felelet a fekete haj�t�l, akit kicsit meglepett a v�lasz, de hamar felfogta a jelent�s�g�t.
• Remus! – fordult bar�tja fel�, �s megv�rta, m�g tekintet�t r�szegezi a megsz�l�tott.
• Ugye tudod, hogy nem musz�j neki most elmondanod. Ha nem �rzed, hogy itt az id�, vagy nem b�zol benne, akkor felesleges – j�tt a j� tan�cs a n�i sz�vek tipr�j�t�l.
• Nem halogathatom tov�bb! – felelt kicsit hangosabban Remus j� p�r perc eltelt�vel, de m�g mindig az idegess�g besz�lt bel�le. – B�zok benne, �s itt az ideje, m�r kor�bban el kellett volna neki mondanom, de nem mertem, ahogy most se merem. – Egyre k�ts�gbeesettebb hang j�tt el� a tork�n.
• Mi�rt pont most kell neki elmondanod? – �rtetlenkedett a csillag nevet visel� bar�t.
• Tudod, ott van az a fogadalmam, miszerint ha m�r OTT tart a kapcsolatom, akkor m�g el�tte elmondom a bar�tn�mnek az igazs�got. Joga van tudni, mif�le vad�llattal osztan� meg az �gy�t. M�r �t alkalommal majdnem megt�rt�nt, de az utols� pillanatban… – magyar�zkodott let�rten.
• Most figyelj j�l, Holds�p – Sirius le�lt a bar�tja mell� mialatt besz�lt -, te nem vagy vad�llat, hanem egy var�zsl�, egy ember, aki gy�gy�thatatlan betegs�gben szenved. Err�l nem tehetsz, ez�rt ne is al�zd meg magad azzal, hogy lebecs�l�d �nmagad – n�zett komolyan a borosty�ns�rga szemekbe, amikb�l hitetlens�get olvasott ki. – Ha nem lehetne t�ged szeretni, mindez nem lenne itt – mutogatott k�rbe a szob�ba �s a jelenl�v�kre. Remus h�l�s szemekkel n�zett a k�k szemp�rba, amikben �szintes�get �s egy kis f�lt�st l�tott.
• Szerintem, nem okoz neki probl�m�t a betegs�ged, de persze megvan a lehet�s�g arra is, hogy v�gleg otthagy. De az nem a te hib�d, hanem a bar�tn�d ostobas�ga, �s akkor nem is �rdemelt meg val�j�ban – sz�lt k�zbe Peter is, akit�l ritk�k az ehhez hasonl� hozz�sz�l�sok.

Remus egy nagyot s�hajtott, �s felkelt az �gyr�l. Hat�rozott l�ptekkel az ajt� fel� ment, de miel�tt kil�pett volna, h�trafordult a bar�taihoz.

• K�sz, skacok, mindent! – nem v�rta meg a t�bbiek reakci�j�t, gyorsan a klubhelyis�g fel� vette az ir�nyt, hogy miel�bb megtal�lhassa a bar�tn�j�t.

M�r t�bb, mint f�l �ve voltak hivatalosan is egy�tt a le�nyz�val, �s Remus nem volt m�g ilyen boldog soha. Igaz, nem nagyon volt a l�nynak k�z�s t�m�ja Lupin bar�ti k�r�vel, de ez nem volt gond. A l�nyb�l hi�nyzott a humor�rz�k, de okos volt, b�tor �s a bar�tai�rt a legv�gs�kig is ki�llt. Ezen tulajdons�gai�rt is szeretett bele m�g az �t�d �v v�g�n a v�rfarkas, n�v szerint, Avid Jonyaba. � is szint�n griffend�les volt, aki Lily Evanshoz hasonl�an nem szerette a Tekerg�ket. Szerencs�re Remussal kiv�telt tett, �gy viszonz�sra leltek az �rz�sek.

Holds�p azonnal meg is tal�lta a keresett szem�lyt, aki a kandall� k�r�l �ld�g�lt bar�tn�i k�r�ben. El�sz�r azt hitte, hogy tanulnak, hisz mindegyik l�ny �l�ben egy-egy k�nyv volt, de mihelyst k�zelebb �rt, megcsapta a f�l�t a besz�dt�ma, ami nem volt m�s, mint a leg�jabb roxforti pletyk�k.

Jonya egyb�l �szrevette szerelme k�zeledt�t, �s m�r a p�rja nyak�ban is termett, r�cuppanva a m�sik ajk�ra. Remus viszonozta a cs�kot, hisz nem tudta, lesz-e m�g benne r�sze.

A l�nyok persze �muldoztak a szerelmes p�r l�tt�n, �s egy kicsit el is fogta �ket a s�rga irigys�g, hisz nekik nem volt olyan j� pasijuk, mint Avidnak.

• F�l �ra m�lva tudn�nk tal�lkozni a Sz�ks�g szob�j�ban? – suttogott a l�ny f�l�be, k�t szenved�lyes cs�k k�z�tt.

A l�ny csak nagy lelkesed�ssel b�lintott �s fel is szaladt a szob�j�ba k�sz�l�dni egy b�cs�cs�k ut�n. Remus hosszasan n�zte, am�g a l�ny elt�nik a l�pcs�k m�g�tt. Rosszul �rezte mag�t, hisz egy neh�z vallom�s el�tt �llt, de ha m�r belekezdett nem fogja feladni. Lassan indult meg a tal�lkahelyre, mintha a saj�t kiv�gz�s�re tartana. V�gs� soron, kicsit �gy is lehet fogalmazni, de pr�b�lt pozit�v dolgokra gondolni. Ha Avid elfogadja a betegs�g�t, akkor m�r t�nyleg boldogok lehetnek, hisz nem lesz semmi, ami k�z�j�k �llna, de mindez a l�ny hozz��ll�s�n m�lik.

Lassan fel�rt a hetedik emeletre, a megfelel� folyos�szakasz megfelel� fal�hoz. H�romszor els�t�lt el�tte, mik�zben egy gyertyaf�nyes, romantikus szob�t k�v�nt. Tal�n a kellemes hangulat� helys�gben kev�sb� fogja v�ratlanul �rni a l�nyt a vallom�sa – ebben rem�nykedett a v�rfarkas.

Lassan el�t�tte a torony�ra a megbesz�lt id�t, de az ajt� nem ny�lt ki. Remus egyre jobban szorongott, �s ahogy teltek a percek egyre idegesebb lett. Fel-al� kezdett rohang�lni a szob�ban, mik�zben hangosan szidta betegs�g�nek okoz�j�t.

V�ratlanul kiny�lt az ajt�, �s megjelent Remus �lmainak szerepl�je, egy szorosan begombolt tal�rban. Avid halkan becsukta maga m�g�tt az ajt�t �s sz�tn�zett a hangulatos szob�ban, ahol ezernyi gyertya adta a hangulatf�nyt. Nem sz�lt egy sz�t sem, csup�n kecsesen bar�tja el� s�t�lt, aki megig�zve b�multa a l�ny minden egyes mozdulat�t. Mikor Remus el� �rt, egy mozdulattal megszabadult a tal�rj�t�l, ami alatt egy igen csak lenge �lt�z�k volt. Egy ny�ri miniszokny�nak beill� ruhadarabot viselt, ami nagyon csak sokat sejtetett a l�ny form�s alakj�b�l. Remus v�gign�zett a l�nyon, de sz� nem j�tt ki a tork�n, hangosan nyelt egyet. Nem is volt sz�ks�g szavakra, hiszen Jonya meg�rtette a griffend�les mindegy egyes rezd�l�s�t, �s el�gedett volt a reakci�kkal. Teljesen le akarta ny�g�zni Holds�pot, hogy m�g v�letlen�l se tudjon ism�t megsz�kni, hiszen a l�ny m�r eggy� akart vele v�lni.

Avid l�gyan elkezdte cir�gatni a m�sik tark�j�t, aki egy halk ny�g�ssel adta tudt�ra a j�les� �rz�s�t. Felb�torodva, a nyak�t kezdte apr� puszikkal k�nyeztetni. Nem is �tk�z�tt ellen�ll�sba hossz� perceken kereszt�l, de v�g�l Remus megr�zta mag�t, majd gyeng�d mozdulatokkal lefejtette mag�r�l a l�nyt. H�tr�lt t�le p�r l�p�st, �s h�tat ford�tott neki, hisz nem tudta elviselni a m�sik csal�dott pillant�sait.

• Miel�tt folytatn�nk, be kell, hogy valljak valamit – kezdett bele el�g nyugtalanul a vallom�sba.
• Szeretlek, Remus. Nekem b�rmit elmondhatsz – l�pett k�zelebb Avid �s l�gyan megcir�gatta a m�sik h�t�t, aki enyh�n megremegett az �rint�se alatt.
• K�rdezted m�r, hogy m�rt vagyok annyit a gyeng�lked�n… - nem tudta befejezni, mert a l�ny a szav�ba v�gott.
• M�r elmondtad, hogy gy�gy�thatatlan a betegs�ged, de nem kell agg�dnom, mert nem hal�los – eml�kezett vissza a v�rfarkas kor�bbi szavaira.
• De jogod van tudni a teljes igazs�got – megfordult �s komolyan n�zett a l�ny z�ld szemeibe.
• Ok�, hallgatlak, ha neked ez ennyire fontos – adta meg mag�t a l�ny �s le�lt a kanap�ra, l�bait keresztbe tette �s v�rakoz�an n�zett.

Remusra megint r�t�rt az idegess�g �s fel al� kezdett j�rk�lni. Sz�ks�ge volt p�r perce, m�g �sszeszedi a gondolatait.

• Tudod, r�g el kellett volna m�r mondanom, de f�ltem… f�ltem, hogy meggy�l�lsz!
• Megcsalt�l? – v�gott hirtelen a m�sik szav�ba a l�ny.
• Mi? – n�zett p�r percig zavartan Holds�p. – Dehogy is – r�zta a fej�t v�lasz�nak m�g t�bb hitelt adva. – Soha, egy percig se fordult meg a fejemben.

Avid lassan bar�tj�hoz s�t�lt �s megfogta a kezeit, nyugalmat �s bizalmat mutatva a m�siknak, ezzel seg�tve �t.

• Akkor nem tudsz olyat mondani, ami�rt meggy�l�ln�lek – k�zben l�gyan simogatta a m�sik arc�t.

Holds�p k�t keze k�z� fogta a l�ny sz�p arc�t, �s l�gy cs�kot hintett a k�v�natos ajkakra.

• Tudod, a betegs�gem havonta egyszer t�r r�m – kezdett bele a r�gt�nz�tt besz�dbe, miut�n lenyugtatt�k a l�ny szavai -, �s �sszef�gg a holdt�lt�vel. – Nagyot s�hajtott �s minden figyelm�t a l�ny reakci�ira �sszpontos�totta.
• V�rfarkas vagyok! – b�kte ki v�g�l.

A l�ny hossz� percekig csak n�m�n meredt a fi�ra, mint aki nem tudn� elhinni �s felfogni a szavak jelent�s�t. V�g�l h�tr�lt j� p�r m�tert a fi�t�l, m�g bele nem �tk�z�tt a kanap�ba, amire lecs�ccsent d�bbenet�ben.

• Te v�rfarkas vagy – hangosan is elism�telte az el�bb elhangzott szavakat. – �s az igazgat� tud r�la? – kezdett kiss� p�nikba esni az �tsuhan� gondolatok miatt a l�ny.

Remus csak b�lintott egyet, nem sz�lalt meg. Tork�ban gomb�c keletkezett, egyre nyugtalanabb lett. Igaz, a l�ny nem utas�totta m�g el, de m�g nincsenek t�l a nehez�n.

A l�ny felkelt az kanap�r�l �s megkereste a tal�rj�t, f�z�san maga k�r� tekerte. A szerelmi v�gy, ami eddig f�t�tte, m�r tovasz�llt, egyre jobban kezdett f�zni annak ellen�re, hogy a szob�ban meleg volt. A fej�ben l�zasan keringtek a v�rfarkasokr�l szerzett ismeretek, amiket m�g harmadikban tanultak. Rosszabbn�l rosszabb gondolatok lept�k el, melyekt�l nem tudott szabadulni. Lelki szemei el�tt l�tta, amint Lupinb�l v�rfarkas lesz, �t pedig sz�tmarcangolja apr� darabokra. Kezdett elhatalmasodni rajta a f�lelem, r�n�zett az esetlen�l �lldog�l� fi�ra, de t�bb� nem tudta ugyanolyannak l�tni. M�r nem az ember, a szeretett fi�t l�tta benne, hanem a gyilkol�sra k�sz, megf�kezhetetlen besti�t. Szemeibe k�nny sz�k�tt, de nem a f�jdalomt�l, amit a m�sik titkol�z�sa miatt kellett volna �reznie, hanem a f�lelemt�l. F�lt, hogy Remus sz�tszaggatja, megr�gja, �s meg�li, mindannak ellen�re, hogy nem volt �tv�ltozva.

Remus egyre jobban megijedt, �s m�r �tlete sem volt, hogy mi fog mindebb�l kis�lni. Csup�n egy dologban volt magabiztos, Avid reakci�it figyelemmel k�s�rve �szrevette a szemeiben, az egyre n�vekv� f�lelmet. Nem tudta eld�nteni mit�v� legyen, hisz el�ld�zni sem akarta. A hezit�l� l�ny fel� tett p�r t�tova l�p�st, de a l�ny egyre ink�bb h�tr�lt az ajt� fel�.

• Ne gyere k�zelebb! Te… te… te gyilkos vad�llat! – Avid egyre jobban k�ts�gbe esett, m�g hiszt�ri�s �llapotba nem ker�lt. Az oly nagyon h�res griffend�les b�tors�ga most teljes m�rt�kben cs�d�t mondott.

R�mus sz�ve kett� t�rt az elhangzott szavak hallat�ra, hiszen amit�l a legjobban f�lt, megt�rt�nt. A szeretett l�ny nem tudta elfogadni vad�llati r�sz�t, s�t f�l t�le, annak ellen�re, hogy f�l �ve egy�tt voltak m�r.

• Szeretlek! – l�gy dallamk�nt hangzott a kettej�k k�z� be�ll�, fesz�lt csendben. Remus vallom�s �szinte volt �s egyben sz�vfacsar�an szomor�, hiszen tudta, ma este v�ge van k�zt�k mindennek.
• Gy�l�llek! – j�tt az �jabb d�hkit�r�s, de egyb�l vissz�bb vett a l�ny, amint �szbe kapott kivel is �ll szemben. – Csak hagyj engem b�k�n, ne sz�lj hozz�m, semmi k�z�nk egym�shoz – hangzott t�tov�n a k�r�s, nem akarta feld�h�teni a v�rengz� farkast.
• �gy lesz, ahogy szeretn�d – �rkezett a v�lasz a megsebzett fi�t�l, majd l�bai felmondt�k a szolg�latot, �s a f�ldre k�nyszer�lt �l� poz�ci�ban. – Most menj, k�rlek! – A l�nynak nem kellett k�tszer mondani, a lehet� leggyorsabban felt�pte az ajt�t �s ki is rohant rajta, hangosan becsapva maga m�g�tt azt.

L�lekszakadva futott v�gig a folyos�n, h�tra sem n�zve, min�l messzebb akart lenni az ex�t�l. De egyszer csak egy furcsa gondolat furakodott az agy�ba. Ha egy v�rfarkas szaladg�l szabadon az iskol�ban, akkor a t�bbieknek is joga van tudni r�la, hiszen csoportosan nagyobb es�llyel sz�llhatnak szemben vele. El is hat�rozta mag�ban, a legels� szembej�v� di�kkal m�r meg is fogja osztani a felfedez�s�t, �gy min�l gyorsabban fog elterjedni a h�r. Ezt v�giggondolva m�r cs�kkent is valamennyit a f�lelme, �s biztons�g�rzete is n�veked�snek indult.

Azonban szeg�ny l�ny racion�lis gondolkod�s�t teljesen megakad�lyozta a f�lelem. Nem jutott esz�be, hogy ha f�l �ven �t nem b�ntotta Remus, ezut�n sem fogja, vagy, hogy az igazgat� tudt�val van jelen a di�ks�g k�z�tt, vagy ami�ta az iskola tanul�ja, egy farkast�mad�st sem jelentettek, pedig az ilyen pletyka nagyon gyorsan sz�rnyra kapott volna. Figyelmen k�v�l hagyta, azt a t�nyt is, hogy Lupin legjobb bar�tai is mind s�rtetlenek �vek �ta. Sajnos, a p�nik teljesen eluralkodott rajta, de lehet, hogy a racion�lis gondolatok is ehhez a k�vetkeztet�sre jutatt�k volna.

Jonya meghozta a d�nt�s�t, �gy mikor megl�tott a folyos� t�loldal�n egy mozg� pontot, �sz n�lk�l rohanni kezdett fel�.

Egy mardek�ros le�nyz� sietett �ppens�ggel a csillagvizsg�l� toronyba, ott volt tal�lkoz�ja a legjobb bar�tj�val. Meglep�d�tt, amikor �szrevette a fel� igyekv� griffend�lest, p�lc�j�t el� is vette, nem akart v�dtelen lenni egy t�mad�s sor�n. Avid lef�kezett a el�tte p�r m�terre, �s f�jtatott a nagy rohan�st�l p�r m�sodpercig, de egyb�l belecsapott a mondand�j�ba.

• Figyelmeztetni kell a di�ks�got, egy v�rfarkas van k�zt�nk.

Krishana Quinn k�v�ncsis�ga egyb�l fel�bredt, hiszen tiszt�ban volt ezzel a t�nnyel, csup�n eddig nem tudta kider�teni ki is az. K�k szemei egyb�l felcsillantak, �s k�zelebb l�pett a piheg� di�kt�rs�hoz.

• Ez egy komoly v�d – kezdte hangosan, de a v�g�re m�r csak suttogott -, mes�ld el, mi t�rt�nt! Enn�l t�bb inform�ci�ra lenne sz�ks�g.
• Az el�bb vallotta be nekem, hogy v�rfarkas! – kezdett bele a mes�l�sbe Lupin volt bar�tn�je. Avidnak persze meg sem fordult a fej�ben, hogy norm�lis k�r�lm�nyek k�z�tt sz�ba se �llna egy mardek�rossal.
• De kicsoda? – faggat�zott egyre nagyobb izgalommal a hangj�ban a fekete haj� d�mon.
• H�t Lupin! A griffend�les Remus Lupin az, � a v�rfarkas – adta meg Jonya azonnal a v�laszt. – Menj, figyelmeztesd a t�bbi di�kot, �n is ezt teszem – adta ki az utas�t�sokat a r�m�lt griffend�les.
• J�l vagy? Nem b�ntott? – sz�lt m�g ut�na Krishana, agg�d�st sz�nlelve.
• Persze, j�l vagyok – felelt, majd h�tat ford�tva futott tov�bb.

Nem jutott el a k�vetkez� kanyarig, mivel egy �tok h�tulr�l telibe tal�lta, �s mozdulatlanul ter�lt el a padl�n, egy hatalmas puffan�s k�s�ret�ben. Quinn g�nyos mosollyal a sz�j�n odas�t�lt a mozdulatlan testhez. Avid csak szobormerevv� v�lt az �tokt�l, az agya �s �rz�kszervei teljesen j�l m�k�dtek.

• Ostobas�god �s tudatlans�god hat�rtalan! – v�gta a r�m�lt z�ld szemekbe, mik�zben leguggolt a test mell�. – K�sz�n�m sz�pen az inform�ci�t, m�r h�napok �ta kutatok a v�rfarkas kil�te fel�l. Nem gondoltam volna, hogy el�g, ha kiv�rom m�g, az �lembe pottyan a megold�s. – Finoman v�gigsim�tott a l�ny kipirult arcb�r�n, elgondolkozott egy kicsit. – Nem tudom mit l�tott benned Lupin, de te nem �rdemled meg �t. Tal�n jobb is, hogy �gy alakultak a dolgok – n�zett hosszasan a semmibe a mardek�ros.

Avid a szemeit ide-oda mozgatta, valami kiutat akart keresni, de nem tal�lt. Rem�nykedett, hogy valakik csak r�juk tal�l, de eddig egy �rva l�lek sem akart erre j�nni. Krishana figyelm�t nem ker�lte el, a m�sik heves sz�vdobog�sa �s r�m�lt tekintete.

• Ne agg�dj, k�zbe veszem a dolgokat. Nincs mit�l tartanod! – pr�b�lta egy kicsit megnyugtatni a m�sikat, kicsit megsajn�lta Avidot.

Fel�llt a l�ny mell�l �s r�szegezte a p�lc�j�t, p�r percig koncentr�lt, v�g�l kimondta a var�zssz�t: Exmemoriam!. Jonya bamba k�pe b�mult vissza a Quinn csemet�re, aki elk�nyvelte var�zslata sikeress�g�t.

• Gy�l�l�d Remus Lupint, �s soha t�bb� nem akarsz vele besz�lni miut�n, rajta kaptad, hogy velem, a mardek�ros Krishan�val cs�kol�zott. – Mondand�ja ut�n feloldotta az �tkot, �s ott hagyta az �sszezavarodott l�nyt, aki m�r nem is eml�kezett Lupin v�rfarkass�g�ra, csup�n a megal�zotts�g �rz�s�re. S�rva rohant el a klubhelyis�g biztons�g�ba, a bar�tn�i k�r�be.

Quinn el�gedetten s�t�lt tov�bb az �tic�lja fel�, v�gre megtudta a titokzatos v�rfarkas kil�t�t. Meglepte ugyan az inform�ci�, hisz �r�la nem k�pzelte volna, de �r�lt a felfedez�snek. Gondolatmenet�t egy �rny�k mozg�sa zavarta meg.

Lupint vette �szre, aki az egyik fal t�v�be roskadva, a k�t kez�be temette az arc�t. Meg�llt a szenved� mellett �s hosszasan n�zte. Remusnak nem t�nt fel a m�sik jelenl�te, vagy csak azt rem�lte, nem veszik �szre �s b�k�n hagyj�k.

V�g�l a l�ny tov�bb indult, de egy hirtelen �tlett�l vez�relve megtorpant �s h�trafordult.

• H�, Lupin! – sz�l�totta meg v�ratlanul, k�nnyednek sz�nt hangon. Az eml�tett csup�n egyik szem�vel n�zett r�, enyh�n megemelve a fej�t. – Legk�zelebb jobban is megv�laszthatn�d, kiben b�zol meg! – K�k szem� nem v�rta meg a reakci�t, tov�bb s�t�lt, �s p�r perc m�lva el is t�nt a kanyarban.

Lupinnak nem volt el�g ereje, hogy v�giggondolja a seg�t�k�sz szavakat. Valahogy visszav�nszorgott hajnalt�jt a h�l�k�rlet�be �s bed�lt az �gy�ba, hogy nyugtalan �lomba mer�lj�n.

M�snap reggel a Tekerg�k bor�s hangulatban turk�lt�k a reggelit. Nem �rtett�k, hogy mi t�rt�nt, hiszen hallott�k a pletyk�t, de ezt nem akart�k elhinni bar�tjukr�l. Viszont Remus nem akart a t�rt�ntekr�l besz�lni. V�g�l Avid legjobb bar�tn�je, Ingrid volt az, aki p�lc�t t�rt szeg�ny, meggy�t�rt fi� felett.

• Hogy tudtad ezt tenni szeg�ny Aviddal? � t�nyleg szeretett t�ged! – Remus csup�n lehajtott fejjel hallgatta a l�ny kirohan�s�t, igazat adott a szavainak. – Nem hittem volna r�lad, hogy ennyire gerinctelen vagy! – kezdett egyre d�h�sebb lenni a l�ny. – Hogy tudtad megcsalni azzal a mardek�ros cafk�val, Quinnel?

Remus enn�l a r�szn�l emelte fel szomor� szemeit az asztalr�l, �s �rtetlen k�pet v�gott. Nem tudta elk�pzelni, hogy jutott a l�ny erre a h�lyes�gre, �s Avid mi�rt tal�lna ki ilyet. Megkereste tekintet�vel az eml�tett mardek�ros l�nyt, aki �szrevette a r� szegez� szemp�rt, �s r�kacsintott. Remusnak egyb�l esz�be jutott, hogy l�tta a l�nyt, �s mondott is neki valamit. De vajon, mit is?

Legk�zelebb jobban is megv�laszthatn�d, kiben b�zol!

***

A szak�t�s �ta eltelt j� n�h�ny nap mire siker�lt a fi�knak egy kis lelket �nteni a csal�dott v�rfarkasba. Nem sz�m�tottak ilyen fejlem�nyekre, de m�g ink�bb nagyobb rejt�lyt okozott nekik ez az eg�sz �gy. R�must nem nagyon �rdekelt�k a pletyk�k, amik r�la �s a mardek�ros le�nyz�r�l terjengtek Roxfort szerte. R�mus nagyon sz�kszav�an sz�molt be a bar�tainak az Aviddal t�rt�n� szak�t�sr�l. �gy �rthet�, hogy miut�n megem�sztette a szerelme miatt �rzett csal�d�st, ut�na tudott csak a bar�tainak err�l a t�m�r�l besz�lni.

M�rcius l�v�n m�g el�g hideg leveg�be burkol�zott a kast�lyt k�r�lvev� park, de a tavaszi naps�t�s m�r �reztette mag�val a k�zelg� tavasz h�r�t. Az iskola egyik legn�pszer�bb t�rsas�ga kint s�t�lt a l�gyan ringat�z� t� k�r�l. Kev�s di�k l�zengett kint, de �k n�gyen min�l t�volabb akartak ker�lni a t�bbiekt�l, hogy v�gre igaz�n elbesz�lgethessenek Holds�p bar�tjukkal. M�r nem tudt�k tov�bb elviselni az �nsajn�latba �s �nut�latba f�rd�z� bar�tjuk viselked�s�t, �gy k�z�s er�vel pr�b�lt�k v�gre sz�ra b�rni.

• Holds�p, a bar�taid vagyunk! Merlin szerelm�re! – kezdett egyre t�relmetlenebb lenni Sirius, de nem folytathatta monol�gj�t, mert egy fekete haj� k�zbe sz�lt.
• Nyugodj meg, Tappik�m! – tette a m�sik v�ll�ra a kez�t nyugtat�s k�nt, hiszen a Black fi� alig tudta mag�t m�r t�rt�ztetni: nem b�rta tov�bb n�zni a bar�tja szenved�s�t.
• R�mus – fordul a b�skomor fi�hoz James, �s aggodalmas tekintettel n�zett a szem�be -, mindh�rmunk nev�ben mondom, hagyd ezt abba. – A megsz�l�tott �rtetlen k�ppel b�mult az arc�ba, magyar�zatra v�rva. – Egyszer�en nem tudjuk tov�bb n�zni amit csin�lsz magaddal. A legjobb bar�tok vagyunk, haver! – enyh�n megszor�totta a v�ll�t mondand�ja meger�s�t�se gyan�nt. – K�rlek, magyar�zd el, mi t�rt�nt pontosan: hogy lett ekkora kavarod�s, de legink�bb hogy j�n a k�pbe ez a Quinn? – t�rta sz�t a kezeit a szem�veges Tekerg�.

Lupin egy nagyot s�hajtott, mintha a vil�g s�lya nehezedne a v�ll�ra, majd v�gign�zett a t�bbi t�rs�n. Sirius karba tett k�zzel �llt el�tte, �s a jobb l�b�val dobolt a latyakos talajon, t�relmetlens�ge miatt. James k�rd�n n�zett r�, tekintet�b�l f�lt�st �s aggodalmat olvasott ki, ami m�g ennyi �v bar�ts�g ut�n is meglepte n�ha. V�g�l a mellette fagyoskod� Peteren �llapodott meg a tekintete, aki egyik l�b�r�l a m�sikra ugr�lt zavar�ban vagy, mert t�ls�gosan is vacogott. Arca gondterheltnek t�nt, m�gis �szinte k�v�ncsis�got v�lt felfedezni a k�pc�s k�ly�k szemeiben.

P�r pillanatig lehunyta tekintet�t, hogy �sszeszedje zavaros gondolatait, majd k�rbek�mlelt a t�jon. A nap finom sugarai m�r latyakosra var�zsolta a t�jat, megnehez�tve ezzel a roxforti lak�k �let�t. Miut�n meggy�z�d�tt, hogy nem zavarhatj�k meg �ket �s nem is hallgathatj�k ki, belekezdett.

• Tudom, hogy agg�dtatok �rtem, az elm�lt p�r napban, �s ez�rt eln�z�st k�rek – n�zett sajn�lkozva a Black csemet�re, hisz tudta, � vette legink�bb mag�ra az elutas�t� viselked�s�t. Tapmancs nem v�ltoztatott kiss� s�rtett hozz��ll�s�n, de a szeme villan�sa jelezte, hogy semmi haragot nem t�pl�l m�r.
• Mi t�rt�nt pontosan? – kotyogott bele a t�lzott k�v�ncsis�gt�l Peter �s R�mus sz�j�t halk ny�g�s hagyta el, jelezv�n, hogy megadta mag�t, �gy bele is kezdett.
• A Sz�ks�g szob�j�ban tal�lkoztunk. Miut�n meg�rkezett nagy nehezen, de kib�ktem v�g�l… - nem akarta hangosan is kimondani, hisz emiatt a sz� miatt �rt v�get a boldogs�ga.
• A pamacsprobl�m�dat? – seg�tette ki James szomork�s hangon, mire csak b�logat�st kaptak v�laszul.
• El�sz�r csak h�tr�lt p�r l�p�st �s le�lt d�bbenet�ben – eml�kezett vissza elszorul� sz�vvel -, akkor azt hittem, hogy elfogad, �s csak pr�b�lja felfogni a dolgokat, de p�r pillanat m�lva r�m n�zett �s… – elcsuklott a hangja, t�l f�jdalmas volt sz�m�ra folytatni.

P�r perces sz�net �llt be k�zt�k, �s �gy t�nt nem fogja tov�bb folytatni a v�rfarkas a mes�l�st, de m�gis megt�rte a fesz�lt csendet.

• A l�nyeg, hogy f�lni kezdett t�lem, majd a szememre vette, hogy gy�l�l �s ezut�n hagyjam b�k�n. Ekkor megk�rtem, hogy menjen el. Avid pedig kirohant a szob�b�l. Aznap m�r nem tal�lkoztam vele – a t�rt�net v�g�re m�r zsebre kellett tennie a kez�t, hisz annyira remegett. Pr�b�lta gy�zk�dni mag�t, hogy csak a hideg az oka, nem pedig az elvesztett szerelme miatt.
• Ezut�n mit csin�lt�l? – vallatta tov�bb megenyh�lve Sirius.

Lupin �sszeh�zta a szem�ld�k�t, �s er�sen kellett koncentr�lnia, hisz nem nagyon tudta pontosan elmondani, de megpr�b�lta.

• �n nem nagyon eml�kszem, zavarosak egy kicsit a dolgok – n�zett maga el� �s pr�b�lta felid�zni az eml�keket. – S�t�ted�sig maradhattam a szob�ba. Mikor r�eszm�ltem, hogy m�g mindig ott vagyok, egyb�l kirohantam. Fut�snak eredtem, azt hiszem fel is l�ktem egy als�bb �vest, de nem tudom, hogy kit. Addig futottam, m�g kifulladva az egyik eldugottabb folyos�n le nem roskadtam a fal t�v�be – fesz�lten hallgatt�k a borosty�nszem� besz�mol�j�t, hisz eddig err�l semmit nem tudtak.
• K�vetkez�, amire eml�kszem, hogy l�bdobog�st hallottam messzir�l, de nem n�ztem fel. Egy id� ut�n azt�n elhalt a messzes�gben, de azt�n p�r perc m�lva ism�t visszhangot vert a folyos�n, majd a nevemen sz�l�tott valaki – gondolkodott tov�bb a megsebzett sz�v�. – J�l eml�kszem, els� pillanatban akkor�t dobban a sz�vem, hisz azt hittem, hogy Avid j�tt vissza hozz�m, de mikor feln�zem Krishana volt az. – Ism�t sz�ven �t�tte a csal�d�s keserves �rz�se, mikor abban a pillanatban r�j�tt, hogy a k�pzelete j�tszott csak vele. Elmerengett, hagyta, hogy gondolatai elk�sz�ljanak r�vid id�re.

James k�rd�se zavarta meg, hirtelen nem is tudta mi volt a k�rd�s, �gy elism�telt�k neki.

• Ekkor vigasztal�dt�l vele? – tippelt egyet, de kev�s es�lyt l�tott erre a marad�k Tekerg�, hiszen nem �gy ismert�k meg Holds�p bar�tjukat, mint aki egy m�sik n� karjaiba keresi a vigaszt. Annak idej�n, ha �k nem er�szakolj�k ki t�le, hogy h�vja el egy randira Avidot, akkor mag�t�l nem is tette volna meg. Most eln�zve bar�tjukat, tal�n t�nyleg jobb lett volna �gy.
• Mi? – d�bbent le a k�rd�st meghallva. – Dehogy is! – h�borodott fel a felvet�sen, mikor is eljutott a tudat�ig eme borzalom. – Valami olyasmit mondott, hogy jobban is megv�laszthatn�m, kiben b�zom, majd tov�bb is ment. K�s�bb pedig visszamentem a klubhelyis�gbe. A t�bbit meg ti is tudj�tok. – Hadarta el egy szuszra az esem�nyeket, m�r t�l akart lenni ezen a besz�mol�n. Igaz�n � sem �rtette, hogy t�rt�nhetett, hogy �sszekombin�lt�k ezzel a mardek�ros l�nnyal. R�ad�sk�nt mikor besz�lni akart az ex-bar�tn�j�vel, nem siker�lt. A bar�tn�i nem engedt�k a k�zel�be, �s mindenf�le jelz�kkel illett�k szerencs�tlen Lupint.

�rtetlen�l meredtek az esem�nyek el�tt, azt hitt�k, hogy v�laszt kaphatnak a k�rd�seikre R�must�l, de azok csak �jabbakat eredm�nyezett. A Tekerg�k igaz�n furcs�llott�k a l�nyt, hisz ebben az �vben v�ratlanul megjelent a t�bbi hatod�vessel egy�tt �s beosztott�k a Mardek�rba. Igaz�n senki nem tudja pontosan ki � �s honnan j�tt. Ak�r h�nyszor k�rdezt�k a l�nyt, az mindig m�st mondott. Ugyan ilyen k�rd�s volt a sz�rmaz�sa is, hisz nem egyszer hangoztatta aranyv�r�nek mag�t az elm�lt f�l �vbe, m�s esetekben meg f�lv�rk�nt hivatkozott mag�ra. Igaz�n a Black-Potter p�ros ellenszenv�t v�vta ki azzal, hogy legink�bb a f�ellens�g�kkel bar�tkozott �ssze, Perselus Pitonnal. Igaz, l�that� volt, hogy a l�ny ker�li Piton t�bbi bar�tj�t, mintha tart�zkodna Voldemort leend� h�veit�l, �s csak emiatt nem �tkozt�k meg minden alkalommal mikor megl�tt�k. B�r esetenk�nt Lupin heves tiltakoz�s is sokat nyomott a lapban.

• R�mus, nem gondolod, hogy ki k�ne der�ten�nk mi folyik itt pontosan? – tette fel a mindegyik�k fej�ben motoszk�l� k�rd�st Tapmancs.
• Dehogynem! – rikkantotta el mag�t Potter �s a v�rfarkast maguk ut�n h�zva a mardek�ros keres�s�re indultak. Pr�b�ltak min�l el�bb vissza�rni a kast�lyba, de a latyakos-s�ros talajon lassabban haladtak. Sirius p�rszor el is k�romkodta mag�t, hiszen nem sok h�jja volt, hogy elessen. Bezzeg Peterrel szemben, aki egyszer hasra v�g�dott egy cs�sz�sabb r�szen. Mire be�rtek t�rdig s�rosak lettek, de p�r hasznos b�b�jjal kezelt�k ezt a probl�m�t.
• De merre keress�k? – tette fel a k�rd�st Peter, tan�cstalanul k�rben�zve. A megold�s a szerelmi b�natban szenved� R�must�l j�tt.
• K�nyvt�r! – kicsit furcs�n n�ztek r�, de nem k�rdezt�k honnan j�tt ez az �tlet �gy a bej�rati csarnokb�l a negyedik emeletre rohantak. Menetk�zben m�r teljesen megfeledkeztek, hogy Holds�pot a kast�lyig vonszolni kellett. A fi�k k�v�ncsis�ga �s lend�lete �r� is r�ragadt, �s m�r tudni akarta az igazs�got. Hiszen egy mardek�ros sem j�t�konykodott csak �gy, f�leg nem egy griffend�les miatt.

A k�nyvt�rhoz �rve nem tudtak idej�ben lef�kezni, �gy a kiv�g�d� ajt�n csapatostul rontottak be, kiv�vva ezzel Madam Cvikker felh�borod�s�t. Miut�n rendbe szedt�k magukat, �s a k�nyvt�ros is helyre rakta �ket, csendesen megindultak a sorok k�z�tt a c�lszem�ly keres�s�re. Eltartott egy negyed �r�ig mire az egyik eldugottabb sarokban, James megl�tta a keresett szem�lyt. Egyb�l mind a n�gyen a l�ny asztal�hoz cs�d�ltek, b�r Lupin kiss� k�telkedni kezdett a terv helyess�g�t illet�en, mikor megl�tt�k a l�ny t�rsas�g�t. Potter szeme egyb�l kikerekedett sz�ve v�lasztottja l�tt�n. A v�r�s haj� Lily Evast egy asztaln�l �lt Krishan�val, �s k�z�s bar�tjukkal, Perselussal. Mind a h�rman felkapt�k a fej�ket az el�tt�k hever� k�nyvr�l, amint megjelent az asztaluk mellett a n�gyes-fogat.

Piton egyb�l a p�lc�ja ut�n ny�lt �s m�r k�sz�lt is elk�ldeni a v�ratlanul felbukkan� griffend�leseket, de Lily keze, �s nyugodt, de kim�rt hangja megakad�lyozta ebben.

• Nem, Potter, nem megyek el veled randira, �s ha p�rbajozni kezdetek, esk�sz�m, hogy fejenk�nt 30 pontot fogok levonni!

Quinn a szem�be l�g� fekete haj�t egy finom mozdulattal a h�ta m�g� sim�totta, majd kezeit maga el�tt �sszekulcsolva n�zte a kibontakoz� jelenetet. Igaz�b�l sejtette, hogy most kiv�telesen � miatta j�ttek ide a fi�k, de nem akarta megk�nny�teni a dolgukat, r�ad�sul egy kis sz�rakoz�s neki sem �rt. �gy kiss� g�nyos f�lmosolyra h�zta a sz�j�t �s h�trad�lve a sz�k�ben k�v�ncsian v�rta a folytat�st. Perselus most hagyta, hogy a bar�tja �ll�tsa le Pottert, �s a band�j�t, �gy is eleget veszekedett vele emiatt a v�r�s haj� griffend�les.

• Most nem miattad j�tt�nk, Evans – ripakodott r� a l�nyra Sirius, mindenf�le udvariass�got mell�zve, de Evans felvette a keszty�t �s k�zbekotyogott.
• P�rbajozni sem fogtok azt garant�lom - �s m�r � is a p�lc�ja ut�n ny�lt, ahogy a mardek�ros bar�tja is, biztos, ami biztos alapon.

R�mus kezdett egyre idegesebb lenni, r�ad�sul nem tudta figyelmen k�v�l hagyni, hogy Krishana milyen j�l is sz�rakozik ezen a kis jeleneten, �gy a tettek mezej�re l�pett. El�refurakodott az asztalhoz, hogy sz�t tudjon v�ltani prefektust�rs�val.

• Most nem ez�rt vannak itt – b�k�tt a k�t bar�tja fel� Lily-nek int�zve a szavait -, nyugodtan tedd el a p�lc�t. – Piton hitetlens�g�nek hangot adva horkantott egyet. – Igaz�b�l Krishan�val akarunk besz�lni – magyar�zkodott tov�bb Lupin. Evans sz�r�san m�regette �t �s a t�rsait, hisz ha egy�tt l�tni a Tekerg�ket, akkor ott bizony k�sz�l valami.
• AkarTOK? – vette �t a sz�t a keresett mardek�ros, hisz ezzel nem sz�molt. Azt felt�telezte, hogy majd Lupin felkeresni magyar�zat�rt k�ny�r�gve. Nem hitte, hogy az eg�sz bag�zzsal kel majd sz�molnia, f�k�nt miut�n csak egy b�lint�st kapott v�lasz gyan�nt a borosty�nszem�t�l.
• Besz�lhetn�nk veled egy kicsit? – sz�lalt meg most el�sz�r Pettigrew, mi�ta bel�ptek a k�nyvt�rba, meglepve ezzel mindenkit maga k�r�l.

Krishana hamar mag�hoz t�rt, majd gyorsan bedob�lta k�nyveit a t�sk�j�ba, �s m�r �tra k�szen is volt. Fel is ugrott a sz�k�b�l, hogy elk�sz�nhessen a bar�tait�l, de egy kiss� aggodalmas hang szak�totta f�lbe.

• Biztos vagy benne? – sz�lt ut�na Piton v�gign�zve a griffend�leseken. Egy�ltal�n nem tetszett neki, hogy az egyik bar�tja egyed�l menjen a leg�d�zabb ellens�geivel, m�g ha �nsz�nt�b�l teszi, akkor sem.
• Nem lesz semmi baj – n�zett l�gyan a fekete szemp�rba -, egy �ra m�lva j�v�k – azzal els�t�lt a Tekerg�kkel, egy �res termet keresve a besz�lget�shez.

Krishana l�pett be els�k�nt a haszn�laton k�v�li 11-es tanterembe, majd az egyik poros pad tiszt�bb� var�zsl�sa ut�n helyet foglalt rajta, majd kisz�rt egy hallgat�z�s elleni b�b�jt. P�r percig cs�nd telepedett k�z�j�k, m�g v�g�l Black t�relmetlens�ge szak�totta f�lbe.

• Mi a … - befejezni m�r nem tudta, mert James t�relemre intette. – Ez nem a te feladatot, haver.

�gy is volt. Nem neki fellett feltennie a k�rd�seit a l�nynak, hanem az �rintett szem�lynek, Lupinnak. R�mus hossz� ideig farkasszemet n�zett a l�nnyal, mintha k�d�s eml�kiben veszett volna el. Nem mozdul, nem is sz�lalt meg. A t�bbiek helyet foglaltak az egyik sarokban, az egyed�ll�t hamis �rzet�t biztos�tva a k�t f�l sz�m�ra. Nem akart�k megt�rni a k�t di�k k�z�tt kialakult enyhe fesz�lts�get.

Krishana nagyon is tiszt�ban volt vele, hogy mit akarnak t�le, de nem akarta k�nnyen kiadni az inform�ci�t. Szenvedjenek csak meg �rte. B�r amikor a borosty�ns�rga szemekben m�ly f�jdalmat fedezett fel, m�r elbizonytalanodott, �s ink�bb megv�rta, m�g felteszik neki a k�rd�seket. Hossz� percek ut�n, mintha tiszt�zott volna mag�ban valamit a v�rfarkas, k�zelebb ment a l�nyhoz, �s le�lt a vele szemk�zti pad tetej�re.

• Mi t�rt�nt azon az est�n? – egyb�l a l�nyegre t�rt, nem k�rlelte a mardek�rost vagy k�ny�rg�tt neki. Nem, mintha m�g az �v elej�n lenn�nek �s egy bar�ti besz�lget�s folyna kettej�k k�z�tt, olyan k�nnyed�n besz�lt hozz� a fi�.

A tan�v elej�n j�ban volt �k ketten, hiszen a ny�r utols� het�t ugyanabban a faluba t�lt�tte Krishana, mint ahol a Lupin csal�d is lakott. �gy m�r az iskola kezdete el�tt megismerkedtek, b�r csak a Roxfortban j�ttek r�, hogy mindketten ugyanahhoz a vil�ghoz tartoznak. Az els� h�napokban m�g valami bar�ts�gf�les�g is kialakult k�zt�k, hisz Remus seg�tett beilleszkedni a l�nynak, �s sokat is besz�lgettek az �let �gyes-bajos dolgair�l. De id�vel Lupin egyre szerelmesebb lett �s egyre t�bb id�t t�lt�tt az akkori kedves�vel, mag�ra hagyva a l�nyt. �gy m�rciusra m�r besz�l� viszonyban sem voltak.

Meglepte h�t a Quinn csemet�t a fi� eme bar�ts�gos viselked�se, k�nnyed hangneme, ami egyben fel is d�h�tette. Nem tetszett neki egy�ltal�n, hiszen lehet, bar�tok lenn�nek, ha nem t�volodnak el egym�st�l, de ez ink�bb a v�rfarkason m�lott.

• Ne csin�lj �gy, mint ha �v eleje lenne m�g mindig – fortyan fel, nem k�m�lve egy�ltal�n besz�lget�partner�t. – M�r egy�ltal�n nem vagyunk j�ban, Lupin! – mintha m�rget k�p�tt volna ki a l�ny, �gy hagyt�k el a sz�j�t eme szavak.

Az �rintettet hideg zuhanyk�nt �rte Quinn mondata, de belegondolva igazat adott neki. M�r nem voltak j�ban, mag�ra hagyta. Nem is eml�kezett pontosan, hogy mikor kereste a l�ny t�rsas�g�t utolj�ra. Tal�n novemberben lehetett?

• Sajn�lom – csak ennyit mondott v�lasz gyan�nt �s most belegondolva, t�nyleg sajn�lta. Krishana zavarba j�tt egy kicsit a szomor�s�gt�l csillog� borosty�nszemek l�tt�n. Zavar�ban leugrott az asztalr�l, majd els�t�lt a m�g�tte h�z�d� ablakhoz. Kif�jta a bent tartott leveg�t, majd vissza�lt az asztal tetej�re.
• M�r nem sz�m�t – legyintett egyet, de Holds�p figyelm�t nem ker�lte el a l�ny szem�ben megvillan� f�jdalom. B�ntudata is t�madt, ami�rt nem kereste a t�rsas�g�t, hagyta elveszni a bar�ts�gukat, de akkor annyira boldog volt. �nz� m�don volt boldog.
• Elmes�ln�d? K�rlek! – tette fel ism�t a k�rd�st, ami miatt l�nyeg�ben itt voltak. Krishana hosszan v�gign�zett rajta, �s nem tudta eld�nteni mit�v� legyen. Beavassa e mindenbe, vagy csak a l�nyeges dolgokat �rulja el neki. V�gign�zett a sarokban �l� izgatott t�rsas�gon. V�g�l majd lesz, ami lesz alapon, belekezdett a t�rt�netbe.

• Azon az est�n a vacsora ut�n �pp a Csillagvizsg�l� toronyba indultam, hogy tal�lkozzak… - itt elhallgatott, hisz az l�nyegtelen, hogy kivel volt tal�lkoz�ja – egy di�kkal. – A sarokb�l egy horkant�s hallatszott, de R�mus egy figyelmeztet� pillant�st vetett oda.
• Valahol a hetedik emeleten j�rhattam mikor a dr�gal�tos ex-bar�tn�d – mar� g�nnyal hangs�lyozta ki eme k�t sz�t-, Avid velem szembe rohant. Zavart volt a tekintete, �s mint ha valamit�l nagyon megijedt volna. Rettegett. – A l�ny m�lyk�k tekintete a semmibe veszett, �gy eml�kezett vissza a j� p�r nappal ezel�tti esem�nyekre. – Lef�kezett el�ttem, �s fejvesztve magyar�zni kezdett.

R�mus �s a t�bbi Tekerg� egyszerre �sszen�zett. Remus pillanatokon bel�l els�padt �s a legrosszabbra gondolt. Nem az nem lehet – gondolta mag�ban. Mindenki l�legzetvisszafojtva v�rta a folytat�st, de az nem akart j�nni.

Krishana figyelm�t nem ker�lte el az im�nti k�zj�t�k, �gy sejt�se beigazol�dni l�tszott, a Tekerg� tagjai tudj�k az igazs�got Lupinr�l, de t�nylegesen meg akart err�l bizonyosodni.

• Mondd csak, Lupin, van titkod a bar�taid el�tt? – Shana roppantul �lvezte volna ezt a helyzetet, de mivel Remus volt az, aki vele szemben �lt, �gy egy kis b�ntudatot �rzett, ami�rt �gy j�tszadozik az el�tte �l� fi�val.

A k�rd�s hallat�n, ha lehets�ges m�g feh�rebb� v�lt a v�rfarkas, �s meg kellett t�maszkodnia az asztal sz�l�ben, hogy le ne sz�d�lj�n r�la. N�m�n megr�zta a fej�t, de egyb�l meg is b�nta, enyhe h�nyinger ker�lgette, �s m�r most f�lt att�l, amit hallani fog.

• Akkor j�. A m�lyen tisztelt Avid – itt m�r egy�ltal�n nem leplezte a l�ny ir�nt �rzett m�rhetetlen ellenszenv�t – volt olyan kedves �s figyelmeztetett, hogy vigy�zzak, mivel egy v�rfarkas k�sz�l a kast�lyban. – Lupin ledermedt a sz� hallat�n, �s nem mert a l�ny szem�be n�zni. �jult er�vel t�rt r� az, ahogy Avid gy�l�lettel �s f�lelemmel teli pillant�ssal v�gja a k�p�be, hogy egy vad�llat. Nem akarta ism�t �t�lni ezt, de k�ptelen volt megmozdulni.
• Megk�rdeztem m�gis honnan veszi ezt, �s elhadarta, hogy Lupin bevallotta neki, hogy igaz�b�l � egy v�rfarkas.
• Ez ut�n mit csin�lt�l? – kotyogott k�zbe fesz�lten James �s Sirius egyszerre.

Quinn vill�ml� szemekkel n�zett r�juk, nem szerette, ha a szav�ba v�gnak. A leveg� megfagyott a leveg�ben. Remus m�r zih�lt a benne l�v� fesz�lts�gt�l. Nem tudta, vagy nem akarta �szrevenni, hogy a mardek�ros egy�ltal�n nem elutas�t� vele.

Megunva a v�rfarkas szenved�s�t mell��lt, mozdulatlann� dermesztve ezzel Lupint, aki a vil�g minden kincs��rt sem n�zett volna a tengerk�k szemp�rba. Pedig nagyon meglep�d�tt volna, hisz benn�k csup�n meg�rt�s t�kr�z�d�tt, semmi m�s. Finomam R�mus reszket� kez�re sim�totta az egyik kez�t, �gy �nk�ntelen�l is tal�lkozott a borosty�ns�rga �s a m�lyk�k szemp�r.

• Semmi baj – csup�n ennyit mondott a megr�k�ny�d�tt fi�nak, aki nem tudott reag�lni semmit, mintha kisebb sokkon esett volna �t. Miut�n a l�ny r�eszm�lt, hogy mennyire kifejezte �rzelmeit, visszavonul�t f�jt, de nem mozdult a v�rfarkas mell�l, �gy fejezte be a t�rt�net�t.
• Tov�bb indult, hogy miel�bb figyelmeztesse a t�bbi di�kot – v�laszolt k�s�bb m�ly undorral. - De miel�tt elt�nt volna a folyos� v�g�n, egy sz�p kis Exmemoriam-ot r�k�ldtem �s t�r�ltem az eml�keit, elhintve azt a h�rmorzs�t, ami most a Roxfotban terjed.
• M�rt? – j�tt egy halk megd�bben�st�l terhes hang a l�ny mell�l.
• Mert a v�rfarkasok nem oktalan besti�k, ahogy a k�nyvek �ll�tj�k. Egyszer�en nem ezt �rdemled – �rkezett a sokkol� felelet.
• Nehezemre esik elhinnem, hogy egy csupasz�v mardek�rossal akadtunk �ssze. – j�tt egy enyhe g�nyos megjegyz�s Siriust�l. - Te m�rt nem k�rt�lted vil�gg�?

Krishana mintha csak most tudatosult benne, hogy van k�z�ns�ge lehuppant a padr�l, �s t�sk�j��rt ny�lt.

• Igazad van, mardek�ros vagyok – n�zett diadalmasan az id�sebb Black fiv�rre. – �gy az ad�saim lettek a Tekerg�k. Ez mindenk�pp meg�rt p�r szab�lys�rt�st, �s hogy befogjam a sz�mat.

Az ajt�b�l m�g visszafordult, �s v�gign�zett az �sszezavarodott t�rsas�gon.

• Nem kell agg�dnotok, a titok titok is marad.  - Kis�t�lt az ajt�n mag�ra hagyva egy teljesen lesokkolt v�rfarkast.

* * *

A m�rcius lassan tovasz�llt az elolvad� h�val egy�tt a Roxfort birtok�n, �s az �prilis kellemes tavaszi pomp�ba �lt�ztette a parkot. Kellemes tavaszi naps�t�sben f�rd�tt a lemen� nap sugaraiban a Tiltott Rengeteg, mikor egy kis�rt szem� di�k rohant a vad�r h�za fel�.

Hagridn�l vend�geskedett a Griffend�l h�z legcsib�szebb tanul�i. A h�zik� ajtaj�n kil�pve m�g egyszer megk�sz�nt�k a vend�gl�t�juknak a sz�ves vend�gl�t�st, �s elb�cs�ztak a bar�tjukt�l. Mivel s�t�tedett m�r, sz�p lassan visszaindultak a biztons�got ny�jt� kast�ly fel�. Az elm�lt h�napban sokat besz�lgettet a Tekerg�k egym�s k�z�tt, pr�b�ltak seg�teni Holds�p bar�tjukon, hogy miel�bb t�ltegye mag�t a szerelmi csal�d�son. Sok minden �t�rt�kel�d�tt a v�rfarkasban, felismerte a hib�it, hisz olyan l�ny miatt hanyagolta a bar�tait, aki nem is �rdemelte meg a figyelm�t. �gy sz�p lassan gy�gyulni kezdtek a sebei, �s mostanra egyre t�bb alkalommal lehetett mosolyogni l�tni, ism�t kezdtek egyre t�bb cs�nyt elk�veti. R�ad�sul �jra bar�tkozni pr�b�lt a mardek�ros l�nnyal, aki nehezen ugyan, de kezdett ism�t sz�ba �llni vele. R�mus ut�lag j�tt r� nagyon sok dologra vele kapcsolatban: mindig k�nnyen tudott vele besz�lgetni, �s sose �rezte mag�t zavarba a l�ny el�tt betegs�ge v�gett, vele mindig egyenrang�nak �rezte mag�t, �s Krishana k�zels�ge elfeledtette vele mindig az v�re miatti agg�lyait. �rthet� h�t, hogy R�mus Lupin talpra �llt, �s ism�t kezdte boldognak �rezni mag�t. Lassan minden visszat�rt a r�gi ker�kv�g�sba.

J�kedv� besz�lget�s k�zepette s�t�lgattak �t a parton, mikor a f�tyolos tekintet� tanul� t�nt fel a semmib�l, �s termett Sirius Black el�tt. Griffend�lesek legnagyobb d�bbenet�re egy hatalmas pofonnal �dv�z�lte Krishana szenved�s�nek okoz�j�t, majd puszta k�zzel esett neki a fi�nak. Ott �t�tte ahol �rte, karmolt, r�g-kap�lt. Sirius pr�b�lta lefejteni mag�r�l �s lefogni a kap�l�z� l�nyt, de elvesztette az egyens�ly�t, �s a p�ros a f�ldre ker�lt.

• Hogy tehetted ezt? Szikr�nyi tisztess�g sincs benned, Black? – ordib�lt mag�b�l kikelve a l�ny, �s tov�bb �t�tte-v�gta az �ldozat�t.

A t�bbi j�mad�r �rtetlen�l �llt az esem�nyek el�tt, �s v�rt�k, hogy leszedje mag�r�l a mardek�rost, de nem ment neki. Holds�p mozdult el�sz�r, �s a l�nyt a derek�n�l fogva felr�ntotta a f�ldr�l, de megd�bbent a l�ny erej�n, hisz majdnem siker�lt kiszak�tania mag�t az � fog�s�b�l is. Pedig v�rfarkas v�re miatt sokkal er�sebb az �tlagn�l.

• Mi a franc �t�tt bel�d? – �rtetlenkedett Sirius is, hiszen nem �rtette mit tett a l�ny ellen, ami �gy felzaklatta. Hiszen m�rcius �ta nem p�rbajoztak, nem ellens�geskedtek, �s nem is tettek egym�snak keresztbe. Megtartott�k a h�rom l�p�s t�vols�got, �s el�gedett volt ezzel mindenki.
• Van k�ped tagadni? Te felfuvalkodott h�lyag! – ord�tott a l�ny, most m�r Lupin kezei k�z�tt. Hi�ba pr�b�lt kiszabadulni, az er�s karok vasmarokkal tartott�k.
• Krishana, nyugi! – pr�b�lta csit�tani Holds�p, de nem sokat �rt el vele, Quinn nem figyelt r�. -James! – sz�lt bar�tj�nak, aki felseg�tett a f�ldr�l Siriust – menjetek, �n ezt elint�zem. - A d�h�dt Blacket terelgetve elindultak a klubhelyis�g fel�, m�g Lupin kint maradt, karjai k�zt a hiszt�rikus mardek�rossal.
• Azonnal gyere vissza! M�g nem v�gezt�nk, Black! – pr�b�lta m�g mag�ra vonni a figyelm�t, de nem figyelt m�r r�.

R�mus pender�tett egyet a l�nyon, hogy a szem�be n�zhessen. Krishana �pp lehunyni k�sz�lt a s�r�st�l f�radt szemeit, mikor m�g a fogva tart�ja l�tta, amint �riszei s�rga sz�nben ragyogtak? Lupin d�bbenet�ben pislogott is p�rat, de mire �jra a l�ny szem�be n�zett, a j�l ismert m�lyk�k szemp�r meredt r�.

• Eressz! – parancsolt r�, de Lupinnak esze �g�ban sem volt eleresztenie �t. S�t mi t�bb, nagyon j�l esett a karjai k�zt tartani a l�nyt, b�r m�s k�r�lm�nyeknek jobban �r�lt volna.
• M�rt t�madt�l r� Siriusra?
• Ne csin�lj �gy, mintha nem tudn�d! – d�rrent r� Krishana – �s engedj el! Hadd kaparjam ki a szemeit annak a mocsoknak!
• Ebb�l el�g! – megr�zta a mardek�rost a v�llain�l fogva, hogy kiss� �szhez t�r�tse.
• Te t�nyleg nem tudod mit tett? – K�zben Krishana kezdett lecsillapodni, �s most vette csak �szre, hogy m�r egy j� ideje Lupin karjai k�zt van.
• Nem, t�nyleg nem.
• Egy hete megint p�rbajoztak a dr�gal�tos bar�taid Perssel, �s az ostoba haverjaival – kezdett bele a mes�l�sbe, hisz � is ott volt az egy h�ttel ezel�tti esem�nyekn�l-, m�r egy ideje ment a harc �s p�r ember ki is fek�dt mikor Black – csak �gy k�pte a nevet-, egy ismeretlen �tkot k�ld�tt fel�. Nem tudta kiv�deni, �gy nekiv�g�dott a k�falnak – Krishana tekintete kezdett f�tyolos lenni az eml�kt�l -, �s egyb�l �sszecsuklott. – Quinn megint vagdal�zni kezdett, de ez�ttal Lupin mellkasa esett �ldozat�ul, aki b�k�sen t�rte, m�g kiadta mag�b�l a l�ny a d�h�t.
• M�r egy hete k�m�ban van, �s ha j�v� h�ten sem �bred fel, �tviszik a Szent Mung�ba… - a v�g�re m�r elhalkulta a szavai �s szabad utat engedett a k�nnyeinek, hisz neki, Perselus a legjobb bar�tja lett az elm�lt h�napok sor�n, � �llt hozz� a legk�zelebb.

Holds�p �v�n �t�lelte Krishan�t �s hagyta, hogy kis�rja mag�t a v�ll�n. Nem csit�tgatta olyan k�zhelyekkel, hogy biztos jobban lesz, ne agg�dj minden rendbe j�n majd.

Teljesen bes�t�tedett m�r, mikor a l�ny zokog�sa al�bbhagyott, �s a lelke is megnyugodott. Szemeit t�r�lgette, teljesen feldagadt a k�nnyeit�l.

• Jobban vagy? – �rdekl�d�tt R�mus mik�zben a l�ny h�t�t simogatta, aki a v�ll�ba temette az arc�t. A k�rd�sre csup�n apr�t b�lintott.
• Piton er�s var�zsl�, aki nagyon makacs is. Nem adja fel egy k�nnyen.

Krishan�nak hihetetlen�l j�lestek ezek a szavak, hisz eml�keztett�k �t Perselus igazi �nj�re, aki t�nyleg igazi harcos t�pus volt. Nem adja fel egyk�nnyen.

• K�sz�n�m! – Csup�n ennyit suttogott a nagyon is kellemes illat� v�llg�d�rbe. R�mus meghallotta a gyenge suttog�st, �s �szt�n�sen egy cs�kot lehelt a hull�mos tincsek k�z�.

Krishan�t meglepte ez a gesztus �s akaratlanul is feln�zett a borosty�n szemp�rba. Egyb�l vissza is ford�totta a tekintet�t, hisz nem akarta, hogy ilyen �llapotban l�ssa b�rki is. F�leg nem Lupin, aki a sz�v�nek annyira kedves volt.

R�mus gyeng�den az �lla al� ny�lt, �gy k�sztetve hogy viszonozza a szemkontaktust.

• Nem akarom, hogy �gy l�ss – kezdett ellenkezni, de a fi� a szav�ba v�gott.
• Pedig gy�ny�r� vagy – �s a l�ny elveszett, amint belen�zett a borosty�n szemekbe, mely sz�m�ra a mindens�get �g�rte. Egyszer�en �nmag�t�l mozdul a keze, �s R�mus sz�ve f�l� helyezte, hogy �rezhesse a sz�vver�s�t. R�mus sz�p lassan megcs�kolta, � pedig beleremegett az er�s karok biztons�g�ba.

* * *

A j�niusi naps�t�sben hempergett a t� vize egy csendes szombat d�lut�n. Egy p�r �ld�g�lt a t� partj�n. A fi� a h�t�t egy hatalmas t�lgy t�rzs�nek d�nt�tte, �l�be pedig a bar�tn�je foglalt helyet.

• K�pzel, legut�bbi k�t �tv�ltoz�som alkalm�val egy igen �rdekes illatra bukkantam – kezdett bele egy r�g�ta �rl�d� gyan� igazol�s�ra R�mus.
• Igen? Milyen illat? – �rdekl�d�tt teljes nyugalommal Krishana. Nem v�laszolt egyb�l, hanem kisim�totta a l�ny szem�be l�g� p�r hajsz�l�t, �s egy cs�kot lehet a hull�mos tincsek k�z�.
• Pont olyan illata volt a m�sik farkasnak, mint a te hajadnak – n�zett �rdekl�dve a l�ny m�lyk�k szemeibe. Krishana felvillantott egy huncut mosolyt, majd belekezdett a mes�be.
• Tudod, el akartam mondani, de t�l nagy volt a k�s�rt�s, hogy hagyjam, magadt�l gyere r�. - Majd engesztel�s gyan�nt egy gyors cs�kot lehelt p�rja ajkaira. R�mus nem akadt ki, de nem is lep�d�tt meg.
• Tudod, r�g�ta sejtettem, de mintha csak most akartam volna tudom�st venni r�la.
• Lehets�ges – gondolkodott el a l�ny.
• Akkor igaz? Te is olyan vagy, mint �n? – n�zett kiss� fesz�lten a l�nyra meger�s�t�sk�nt.
• Ha a pamacsprobl�m�ra gondolsz – mosolyodott el, �s v�gigsim�tott Holds�p arc�n-, akkor igen, olyan vagyok, mint te. – Lupin hosszan �s szenved�lyesen megcs�kolta a bar�tn�j�t, majd a m�sik v�ll�ra hajtotta a fej�t. P�r percig gondolkodott majd megosztotta a gondolatait.
• Olyanok vagyunk, mint a farkasok? Egy �letre v�lasztunk p�rt? – Krishana csak mindentud�an elmosolyodott �s csak ennyit felelt.
• Mit sz�ln�l, ha ennek egy�tt j�rn�nk ut�na?