IrishLady története itt folytatódik!

Az öreg faajtó megnyikordult, majd kinyílt, és belépett a Három Seprűbe, két kifulladt fiú.

- Miért kellett ennyire rohanni? - lihegte Regulus, amint letelepedtek a pulthoz.

- Látod valahol? - Lucius végig hordozta tekintetét a zsúfolt fogadón.

- Ilyen tömegben képtelenség megtalálni Narcissát - sóhajtott Regulus.

- Kérnek a fiatalok valamit? - lépett a két fiúhoz a kocsmáros.

- Igen, két vajsört - válaszolta Lucius, miközben kihalászta a pénzt a zsebéből.

- Alicia! - kiáltotta Regulus, és felpattant - Odamegyek hozzá, hátha tud valamit Narcissáról.

Azzal a fekete hajú fiú faképnél hagyta barátját, és bevetette magát tömegbe.

Lucius csak meglepetten figyelte barátja távolodó alakját. Bambulásából a kocsmáros hangja zökkentette ki:

- Itt a két vajsör - dörmögte a férfi, és két hatalmas kupát tett Lucius elé.

A szőke fiú sóhajtott és meghúzta az egyik kupát, majd mikor már félig kiürítette, visszatette a pultra, és zsebébe nyúlt.

Előhúzott egy sötétkék dobozocskát, és leemelte a tetejét. A bársony bélés egy ezüstláncot rejtett, rajta egy Lucius feliratú medállal.

A fiú nézegette egy darabig, majd visszatette az asztalra, és a vajsör mellé tolta.

Közben valaki a Lucius melletti széket is elfoglalta.

James Potter ült le a vajsörös kupák takarásába. Egy kis kék dobozt forgatott a kezében, pont olyat, mint Luciusé. Ő is Lucius vajsörös kupái mellé rakta a dobozkát, és éppen a ruháját igazgatta, amikor Regulus megjelent a nyüzsgő vendégek között.

- Meg van! - kiáltotta lelkesen a mardekáros fiú, amint hallótávolságba ért.

- Végre - sóhajtott Lucius és felkapta a kék dobozkát a kupák mellől.

Amint felemelkedett a székről, felismerte Jamest.

- Potter - fintorgott Lucius, a mellette ülő fiúra.

- Malfoy - viszonozta az üdvözlést Potter, miközben felpattant, és zsebre vágta a másik kék dobozkát.

A fiúk pár pillanatig csöndben méregették egymást, majd mindketten elindultak az ellenkező irányba.

- Narcissa Aliciával ül, ott hátul - magyarázta Regulus, miközben utat tört maguknak a tömegben.

Pár másodperc múlva, már ott is álltak az ablak melletti asztalnál, ahol Narcissa és Alicia foglaltak helyet.

- Iszunk valamit? - kérdezte Regulus, Alicia pedig készségesen felpattant, és követte a fiút a pulthoz.

- Szabad ez a hely? - kérdezte Lucius mosolyogva.

- Persze - felelte elpirulva Narcissa.

Lucius kihúzta a széket és leült rá.

- Reggel jöttél le Roxmortba? - kérdezte a lányt, aki szégyenlősen bólintott.

- Először még Rosival, és Andromédával voltam, de ők elmentek a Mézesfalásba - mondta halkan, miközben az asztalterítővel babrált.

- Értem. Még jó, hogy nem mentél velük, akkor nem találkoztunk volna.

Narcissa elmosolyodott, és felpillantott.

Lucius előhúzta a dobozt a zsebéből, és Narcissa elé tolta.

- Tessék, a tiéd! - mondta, miközben figyelte, ahogy a lány felemeli a doboz tetejét.

Narcissa arcára döbbenet ült ki.

- Mi az talán nem tetszik? - kérdezte meglepetten Lucius.

- Hát... - köhögött Narcissa.

Lucius az ajándékért nyúlt. A dobozban ott volt egy medál... egy I love Potter feliratú.

- Mi ez? - kiáltotta Lucius, amivel elérte, hogy a körülötte ülők mind felé fordultak, beleértve a mögötte ülő Jamest is. A fiú háttal ült Luciusnak, és egy kék dobozt szorongatott, benne a Luciusos medállal. Vele szemben pedig egy dühös Lily Evans ült.

- Az az enyém - szólt Lucius nyugalmat erőltetve hangjára.

- Az pedig az enyém - felelte krákogva Potter.

Egy gyors mozdulattal kicserélték a dobozokat, Lucius pedig átnyújtotta Narcissának az igazi ajándékát.

A lány kuncogva átvette, és bele pillantott a dobozba.

- Ez... gyönyörű, köszönöm - mondta meghatottan, miközben kiemelte a láncot.

- Felteszem a nyakadba - Lucius Narcissa mögé lépett, átvette a láncot, és bekapcsolta a lány nyakán.

- Nagyon jól áll - jegyezte meg a fiú, miközben visszaült a helyére.

- Sosem fogom levenni - mosolygott Narcissa.

***

Az óra elütötte az öt óra ötvenötöt, Lucius és két barátja pedig a hetedik emeleti Szükség Szobájába tartott.

- Muszáj bemennem? - kérdezte Lucius, miközben felléptek egy lépcsőre.

- Igen, és nehogy megkérdezd, nem mehetünk be veled! - szólt rá barátjára Perselus - Itt az altató főzet.

A fekete hajú fiú átnyújtotta barátjának a kis üvegcsét.

Lucius a zsebébe süllyesztette, és sóhajtott:

- A következő folyosón van a Szükség Szobája...

A három fiú megállt a sarkon.

- Hát, sziasztok, ha nem térek vissza Regulusé a kviddics cuccom, a tiéd Perselus pedig a ruhatáram... - szavalta színpadiasan Lucius - És mondjátok meg Narcissának, hogy szerettem.

Perselus felvont szemöldökkel figyelte barátját, Regulus viszont megragadta a szőke fiút:

- A levél! Kérd el tőle!

- Igen az kelleni fog! - helyeselt Perselus.

Lucius bólintott, és kilépett a sarokról. Szegény fiú, legnagyobb rémületére Bellatrixot pillantotta meg, amint a kőfalnak támaszkodva a térdzokniját igazgatta. Amikor meglátta a fiút felegyenesedett, és intett neki.

Lucius minden bátorságát összeszedte, hogy ne forduljon vissza, és a lány mellé lépett.

Szótlanul a fal felé fordultak, a terméskőben egy ajtó kezdett körvonalazódni.

Amint teljesen láthatóvá vált, Bellatrix lenyomta a kilincset, és Luciust maga után húzva belépett a helyiségbe.

A Szükség Szobájának falai kék színben pompáztak, fekete padlóval. A helyiség közepén egy fekete kanapé terpeszkedett, mellette kis asztalka, rajta eper, édesség, és egy üveg Lángnyelv Whiskey.

Világítás gyanánt pár száz gyertya szolgált, és Lucius legnagyobb rémületére a sarokban egy baldachinos ágy állt.

Bella, Luciust kézen fogva célba vette a kanapét, és lehúzta maga mellé a fiút.

Amint lehuppantak, a lány rögtön közelebb oldalazott a megszeppent fiúhoz.

Lucius látta, hogy a lány közelít, és amikor Bella át akarta karolni a nyakát, váratlan lépésre szánta el magát. A kanapé melletti kis asztalkán lévő epres tálhoz nyúlt, kikapott egy szemet, és a lány szájába nyomta.

- Miért nem eszünk? - kérdezte miközben saját szájába is bele tömött egy marék epret.

A fiú az ölébe kapta az édességes tálat is, Bellatrix pedig készségesen hagyta, hogy a fiú etesse.

Lucius gondolatai e rögtönzött szerelmi jelenet közben is azon kattogtak, hogy vajon hogyan itassa meg a lánnyal az altatót.

A Lángnyelv Whiskys üveg felé pillantott, majd elhatározta magát, és felkapta az üveget.

- Nem iszunk? - szegezte neki a kérdést Bellatrixnak, aki éppen a csokoládét nyalogatta ujjairól.

- Ilyen korán? Dehogy - válaszolta a lány, miközben meglazította Lucius nyakkendőjét.

A fiú nagyot nyelt, nem jött be az A terv, hogy leitassa Bellatrixot, de nem volt sok ideje B terven filózni, ugyanis a lány egyszerűen letépte róla a nyakkendőt.

Lucius megdermedt, majd kétségbe esetten szabadulni próbált, de ezzel csak azt érte el, hogy még jobban a lány alá szorult, Bellatrix szinte már feküdt rajta.

A lány elkezdte kigombolni Lucius ingjét, a fiú pedig halálra rémülve tűrte, de ekkor beugrott neki a megoldás, hogyan menekülhetne meg Bellatrixtól, mielőtt az megerőszakolná.

- Az ágy. Menjünk az ágyra! - nyögte Lucius.

- Jó... - lehelte Bellatrix, miközben felemelkedett a fiúról.

A lány elindult a fekvő alkalmatosság felé, de visszafordult, amikor észrevette, hogy Lucius nem követi.

- Menj csak. Vetkőzz le - vágta rá a fiú azt, ami először eszébe jutott.

Bellatrix elmosolyodott, és folytatta útját az ágy felé

Mivel most a lány pont háttal állt a fiúnak, Lucius előbűvölt két poharat, kikapta a zsebéből az altatós üvegcsét, és gyorsan beletöltötte az egyik pohárba, majd mind a két poharat teletöltötte whiskyvel.

Az itallal a baldachinos ágyhoz sietett, aminek a szélén Bella kigombolt ingben ült.

- Igyunk. Az estére - vigyorodott el Lucius, és átnyújtotta az altatós poharat a lánynak.

Egyszerre húzták le a whiskeyt, Lucius pedig várakozva figyelte a lányt, de az még teljesen normális volt. Átnyújtotta az üres poharat a fiúnak, és akkor... egyszerűen eldőlt az ágyon.

Lucius örömében szinte ugrált volna, de erre most nem volt idő, vissza kellett vinnie Bellát a klubhelyiségbe.

Kilebegtette a lányt a Szükség Szobájából, el egészen a folyosó végéig, ahol barátai várták.

A két fiú kikerekedett szemmel bámulta a furcsa párost, Lucius borzas volt, az ing kigombolva lógott róla, a lányon szintén nem volt begombolva az ing, a haja pedig kiomolva lógott az arcába.

- Mit csináltatok? - tette fel a kérdést óvatosan Regulus.

- Semmi olyat, amire gondoltok - nyugtatta meg a két fiút Lucius - De most siessünk, nincs kedvem találkozni a gondnokkal, vagy egy felügyelő tanárral.

Bellatrixot lebegtetve lejutottak a hatodik emeletre, ahol Piton megtorpant.

- Ez így túl necces - morogta a fiú - Küldjük előre Regulust!

- Engem?! - a fiú ijedten meredt barátaira.

- Igen. Szólsz, ha jön valaki, vagy eltereled a figyelmét - magyarázta Lucius - Jelzel, ha mehetünk.

Regulus lemondóan sóhajtott és előre sietett, a következő folyosóra. Ott azzal a személlyel találkozott, akire a legkevésbé számított, Albus Dumbledorral.

Az igazgató nyugodtan, háta mögött összekulcsolt kézzel sétált.

Amint meglátta a fiút biccentett, és megszólította:

- Szép napot fiatalúr.

- Jó napot, igazgató úr - Regulus idegesen toporgott.

- Miért nem Roxsmortban van? - kérdezte könnyed hangon a férfi.

- Voltam, de visszajöttem - hadarta Regulus, miközben a cipőjét bámulta.

- Nocsak, talán fontosabb elfoglaltsága akadt? - Dumbledore vidáman pillantott a fiúra, félhold szemüvege mögül.

Regulus sápadtan meredt a férfira.

- Adok egy tanácsot Mr. Black - mosolygott az igazgató - Egy szőnyegbe bármit ellehet rejteni.

Azzal az igazgató elsétált a meglepett fiú mellett, és befordult a következő folyosóra.

Regulus rögtön utána vetette magát, mivel biztosra vette, hogy az igazgató meglátta barátait, de a folyosón csak Dumbledore távolodó alakját látta.

***

Amíg Regulust lefoglalta az igazgató, Luciusnak és Perselusnak is kellemetlen találkozásban volt része.

Éppen füleltek, kivel beszél Regulus, amikor Hóborc vihogását hallották.

A fiúk ijedten pislogtak egymásra, majd Lucius a brokát függönyre pillantott. Pár pillanat múlva már a két fiú és az ájult lány a függöny mögött lapult. Lélegzet visszafojtva várták, hogy Hóborc elhaladjon előttük, szerencsére a szellem semmit sem vett észre, és vihogva átsuhant egy kárpittal díszített falon.

Ekkor ért oda Regulus, és pont ekkor kukucskált ki Perselus a függöny alatt.

- Tiszta a levegő - Perselus megkönnyebbülten sóhajtott, és Luciussal elő mászott a rejtekhelyről.

- Meg sem kérdezem, miért bujkáltok egy függöny mögött - Regulus értetlenül meredt barátaira.

- Hóborc - válaszolt Lucius, miközben elindultak.

- Képzeljétek, Dumbledore professzor azt tanácsolta, hogy tekerjük Bellát egy szőnyegbe!

***

A fiúk beletekerték a lányt egy nehéz szőnyegbe, így haladtak tovább.

Az ötödik emeleten hirtelen befordult eléjük McGalagony professzor.

- Mit akarnak azzal a szőnyeggel Mr. Malfoy? - A nő fenyegetően magasodott a három fiú fölé.

- Ö... Dumbledore professzor kért meg minket, hogy vigyük el Hagridnak - Lucius barátaira pillantott - Mivel ellepték a chizpurflék. Biztosan kiömlött rá egy kis bájital.

McGalagony pár pillanatig méregette a társaságot, majd tovább sietett.

- Ez meleg volt - nyögött fel Perselus, amint a nő eltűnt a folyosó végén.

- Jó ötletei vannak Dumbledornak - jegyezte meg vidáman Regulus.

 Minden további baj nélkül eljutottak a földszintre, Regulus éppen befordult a Nagyterem folyosójára, amikor valaki teljes erővel bele ütközött, a  meglepetéstől pedig Bella a földön landolt.

Hirtelen mindent beleptek a levelek, amik az idegenből szálltak szerte szét.

- Sirius?! - Regulus hátra hőkölt, amint felismerte testvérét.

Lucius felkapott egy levelet, és felolvasta a címzést:

- Kedves Cupidó!

Perselus is lehajolt, és felvett pár levelet.

- Mindegyiken ez áll. Cupidónak - mutatta fel a küldeményeket Perselus.

Sirius elvörösödött, és suhintott a pálcájával, mire a levelek csinos kis kupaccá rendeződtek, amit a fiú visszatömködött a talárjába.

- Te vagy Cupidó?! - kiáltott Regulus.

- Ö... - Sirius szabadulni próbált, de amint elsietett Lucius mellett észrevette Bellát, akit a nagy kavarodásban lejtettek, és kigurult a szőnyegből.

- Az ott Bellatrix? - mutatott a földön heverő lányra.

- Igen - vágta rá Lucius - De köthetünk egyezséget. Te nem szólsz Belláról, és mi sem szólunk arról, hogy te vagy Cupidó.

 - Rendben - Sirius elmosolyodott, és elsietett a Nagyterem irányába.

A fiúk, már nem tekerték viszza Bellát a szőnyegbe, anélkül surrantak le a klubhelyiségükbe.

***

A fiúk lefektették Bellát az egyik ablak melletti mardekárzöld fotelba, majd begombolták az ingjét, és megigazították a nyakkendőjét.

- Szerintem kész van - fixírozta a lányt Perselus.

- A levél! - kiáltotta Lucius – Kutassátok át!

A fiúknak mázlijuk volt, mivel Bellatrix zsebében megtalálták a levelet, amit aztán már csak Narcissának kellett címezni, és pár helyre bele írták a lány nevét.

Ekkor kezdett ébredezni Bella, a fiúk pedig felsprinteltek a lépcsőfordulóba, és onnan figyelték.

A lány meglepetten pislogott körbe, majd félre a kézbesített levelet is észrevette az asztalon.

Arcán teljes döbbenet tükröződött, amint észrevette a címzést, és ez csak fokozódott, amikor kinyitotta a borítékot.

A fiúk már majd nem gurultak a nevetéstől, pillanatok kérdése volt, hogy ne nevessenek fel hangosan.

Ekkor nyitott be a klubhelyiségbe Narcissa és Alicia.

- Szia, Bella - köszönt vidáman Narcissa nővérének, majd pillantása a lány kezében lévő levélre tévedt - Az nekem jött?

Narcissa kivette Bella kezéből a levelet, majd elkezdte olvasni.

- De aranyos! A nyaklánc után még ez is - mosolygott, miközben zsebébe süllyesztette a levelet.

- Mi? Miről beszélsz? - förmedt a lányra Bellatrix.

- Kaptam Luciustól, egy szép medált. Ma Roxmortsban.

- De... - kezdte volna Bellatrix, de Lucius úgy döntött előbújik.

- Narcissa, kedvesem -A szőke lányhoz lépett, és átkarolta a vállát.

- De... Én ma Luciussal voltam... - dadogta Bellatrix, miközben visszaült a fotelbe - Itt ébredtem fel, de előtte vele voltam a Szükség Szobájában.

Bella dühösen fel akart pattanni, de Lucius visszatolta.

- Biztosan, csak álmodtad - mondta, miközben még mindig Narcissa vállát karolta át.

- De valóságos volt - erősködött Bella.

- Hozok neked egy kis csoki békát - lépett közelebb nővéréhez Narcissa - Biztosan csak álom volt.

- Igen, Lucius velünk volt - erősítette meg Alicia.

- És velünk - hangzott a lány mögül Perselus és Regulus hangja.

Bella ellenkezni akart, de nem jött ki hang a torkán, inkább hagyta, hogy húga, és annak barátnője felvezessék a klubhelyiségbe.

Lucius és két barátja ünneplés gyanánt felbontott egy üveg Lángnyelv Whiskyt, bezabált huszonöt csomag csoki békát és négy doboz Minden ízű drazsét.

Lucius és Narcissa azóta boldog házasok, született egy gyermekük. A tanulság: Sose becsülj le egy Malfoyt!