Szerencs�re m�gis tudtam egy kis id�t sz�nni a folytat�sra:) Ebben a fejezetben v�gre f�ny der�l arra, hogy mi is az a l�ny, ami a Roxfortban szedi �ldozatait:)

 

Hangos csattan�ssal z�rult be a tan�ri szoba ajtaja McGalagony m�g�tt. Mindenki abbahagyta az �ppen aktu�lis tev�kenys�g�t, �s a n�re n�zett, aki paprikav�r�s volt a d�ht�l. Harry, aki �ppen a S�t�t �tkok kiv�d�se dolgozatokat jav�totta, fel�llt, �s a n� mell� s�t�lt, mert att�l tartott, hogy McGalagony is menten sz�vinfarktust kap, csak �gy, mint a megboldogult Mr. Leeds.

 

- Mi t�rt�nt, Minerva? – sz�lalt meg els�k�nt Anabella.

 

- Ne is k�rdezze! Azt hiszem, t�r�k�pess�gem sz�l�re �rtem. Elviseltem, hogy hanyagok, hogy nem tanulnak… hogy �lland�an valami cs�nytev�sen t�rik a fej�ket, de ezt az arc�tlans�got nem vagyok hajland� lenyelni! Egyszer�en el�g volt!

 

- Mi t�rt�nt? – ism�telte meg Harry.

 

- K�pzelj�k el, k�t di�k sz�r�n-sz�l�n elt�nt. Csak �gy felsz�v�dtak. A b�l �ta senki sem l�tta �ket, egyszer�en nyomuk veszett! – McGalagony �gy f�jtatott, mint egy h�zi s�rk�ny.

 

Harrynek ekkor esz�be jutott valami, valami, amit Frankie Longbottom mondott neki nem is olyan r�gen. Valami, amit � egy szerencs�tlen fi� k�pzelg�s�nek hitt.

 

- McGalagony professzor, nemr�g Frankie Longbottom j�rt n�lam, �s azt �ll�totta, hogy egy sz�rny elragadott k�t roxforti di�kot is. �szint�n sz�lva, �n nem vettem komolyan, de tal�n botors�g volt a r�szemr�l, tal�n…

 

- Ugyan, Harry! – legyintett lemond�an a boszork�ny. – Nincs itt semmif�le sz�rny. Itt csak egy dolog van: �ri�si szemtelens�g. Megmondjam, mit gondolok �n? Azt, hogy ezek megunt�k az iskol�t, �s csak �gy fogt�k magukat, �s elmentek.

 

Harry felvonta a szem�ld�k�t, akaratlanul is Anabell�ra pillantott, aki szint�gy h�ledezve hallgatta a n� verzi�j�t.

 

- Nem hinn�m, hogy valaki csak �gy fogja mag�t, �s �gy d�nt, hogy elhagyja az iskol�t mindenf�le bejelent�s n�lk�l. Tal�n s�lyosabb a helyzet, mint gondoltuk.

 

- Maga az aurorok vezet�je, nem? Ha valami nem lenne rendben, akkor m�r r�g �szrevette volna, nem? – sip�totta Flitwick professzor az ablak mell�l.

 

Harry arra gondolt, hogy az elm�lt id�szakban annyira �ssze volt zavarodva, hogy nem lenne meglep�, ha valami elker�lte volna a figyelm�t. Sok volt a probl�m�ja mind a gyerekeivel, mind pedig a feles�g�vel. Amikor esz�be jutott Ginny, ism�t lelkiismeret-furdal�sa t�madt, ami�rt megcsalta �t Anabell�val.

 

- �n sem vagyok t�vedhetetlen. Lehet, hogy valami elker�lte a figyelmemet.

 

- H�t nem l�tta, hogy milyenek ezek a k�lyk�k?! – csattant fel McGalagony. – Mi�rt akarja �ket v�deni azzal, hogy saj�t mag�t hib�ztatja?

 

- �n nem v�dek senkit sem, �s magamat sem hib�ztatom. Csup�n annyit mondtam, hogy �n sem vagyok t�vedhetetlen.

 

- Dr�ga Harry, az elm�lt h�sz �vben olyan er�s kis birodalom alakult ki az orsz�gunkban, amely minden vesz�lyt azonnal �szrevesz, �s orvosol, h�la mag�nak. �n b�zom abban, hogy ha b�rmi lenne a Roxfortban, azt m�r meg�rezte volna. Ne becs�lje al� mag�t, �n egy nagyszer� var�zsl�.

 

„ H�t persze, megoldottam mindent, csak a saj�t �letemet nem tudom egyenes v�g�nyra billenteni. Azt nevezz�k nagyszer�nek, aki �tveri a feles�g�t?” – gondolta mag�ban keser�en Harry, de nem akart vit�ba sz�llni McGalagonnyal.

 

- Akkor most hogyan tov�bb? – k�rdezte Anabella.

 

- Ideh�vtam a sz�l�ket, hogy tudassam vel�k, elbocs�jtom a gyerekeiket.

 

- �s ha otthon sincsenek?

 

- Az m�r a sz�l�k hat�sk�re. Ha ilyen semmilyen m�don nevelt�k a gyerekeiket, akkor keress�k is meg �ket.

 

Mindek�zben Scorpius Malfoy Albus Potterrel s�t�lt a k�nyvt�r fel� vezet� folyos�n, amikor Scorpius hirtelen meg�llt, �s le�lt a legk�zelebbi padra. Albus d�bbenten k�vette.

 

- Valami gond van? M�r megint James?

 

- Nem, dehogy. Frankie-r�l van sz�, te is hallottad a sz�rny�s sztorij�t?

 

- Az eg�sz iskola ezen cs�mcsog, mindenki rajta r�h�g, �s komplett idi�t�nak gondolj�k.

 

- Szerinted is kamuzik?

Albus m�lyet s�hajtott, majd k�zelebb h�z�dott bar�tj�hoz, hogy m�sok ne hallj�k, amit mond:

 

- Szerintem mindent az�rt csin�l, hogy �szrevegy�k. Hogy v�gre �rdekesnek tal�lj�k. Frankie teljesen zakkant, becsavarodott. V�lem�nyem szerint sz�ks�ge lenne egy pszichol�gusra.

 

- Mi�rt nem kezeled te? – Scorpius olyan k�nnyeds�ggel tette fel a k�rd�st, mintha a vil�g legegyszer�bb dolg�r�l besz�lt volna. – �gyis �lland�an azokat a l�lektani blabl�kat b�jod.

 

- Nem vagyok okleveles pszichol�gus, Scorp, �gy nem is kezelhetem. Nem tudok rajta seg�teni, sajnos.

 

- Szerintem tudn�l. Adj neki egy es�lyt.

 

- Mi?

 

- J�l hallottad – b�lintott Scorpius. – Lily �s �n adtunk neki egy lehet�s�get. Egy lehet�s�get arra, hogy bizony�tsa az igaz�t. Ma �jjel sz�rnyvad�szatra indulunk, tarts vel�nk.

 

- Micsoda? Ti meg vagytok zakkanva! Frankie becsavarodott, nincs itt semmilyen sz�rny sem. �n nem �rek r� ilyen baroms�gokra, �s �r�ln�k, ha nem b�ztatn�d a h�gomat ilyen h�lyes�gekre.

 

- Szerintem Lilyt nem lehet r�venni olyasmire, amit � nem akar. Egy kis m�k��rt pedig nem kell a szomsz�dba mennie, ezt te is tudod. Vagy tal�n �n vettem r� arra is, hogy felrobbantsa a v�c�t a nagyb�tyj�t�l kapott tr�gyagr�n�tokkal?

 

Albus elv�r�s�d�tt, val�ban, a h�ga nem volt eg�szen �p elm�j�.

 

- Abban b�ztam, hogy legal�bb te majd visszafogod.

 

- Az �n dolgom az, hogy szeressem. K�l�nben pedig egy kis j�t�k nem �rthat, s Frankie is megnyugszik tal�n. Na, mit sz�lsz?

 

- Rendben van, veletek megyek, de nem mondd el senkinek sem, hogy �n is ott voltam! Nem akarom, hogy teljesen dilin�snak higgyenek.

 

- Kezet r�, haver!

 

Miel�tt azonban kezet r�zhattak volna, Albus hirtelen a homlok�ra csapott.

 

- Basszus! Nem megy Scorpius, ma �jjel Emilyvel tal�lkozom. Sajn�lom.

 

- Akkor majd legk�zelebb, nem akarom, hogy �n legyek az oka a frusztr�ci�dnak…

 

- A mimnek?

 

- A frusztr�ci�dnak, amelyet a kiel�g�tetlen nemi �let okoz.

 

- Te barom! – Albus j�l oldalba v�gta a fi�t. – Hogy mondhatsz ilyet? A mi kapcsolatunk nem a testis�gre �p�l. Ezt neked kellene tudnod a legjobban, hiszen te m�g egyszer sem fek�dt�l le a h�gommal, vagy lemaradtam valamir�l?

 

Scorpius r�vedezve megr�zta a fej�t.

 

- Nem, m�g nem voltunk egy�tt. R��r�nk m�g arra, �s Lily m�g nem �rett meg r�, szerintem. �n pedig v�rok r�, ameddig csak szeretn�.

 

- L�tod, ez�rt is vagy a legjobb bar�tom, mert hasonl�an gondolkodunk.

 

***

El�rkezett az este, Frankie, Lily, �s Scorpius pontban tizenegy �rakor tal�lkoztak azon a folyos�n, ahol az utols� t�mad�s t�rt�nt. Lekuporodtak a fi� v�c�vel szemben lev� sarokba, s v�rtak. Az eg�sz �p�let csendes volt, m�r mindenki nyugov�ra t�rt, egyetlen lelket sem lehetett l�tni sehol sem. A csendet egyed�l a k�r�l�tt�k l�v� festm�nyek horkol�sa t�rte meg, valamint Lily, aki egy doboz Bagoly Bertie-f�le minden �z� drazs� kibont�s�n f�radozott.

 

- K�rtek?

 

A fi�k megr�zt�k a fej�ket, � pedig j��z�en kivett egy z�ld drazs�t, megpr�b�lta a hold f�ny�n�l szem�gyre venni, de mivel az �g er�sen felh�s volt, semmit sem l�tott, ez�rt el�vette a p�lc�j�t:

 

- Lumos!

 

- H�, valaki aludni akar! – h�rd�lt fel a f�l�tt�k elhelyezett portr� morcos lak�ja.

 

Lily lejjebb tartotta a p�lc�j�t, �gy az nem vil�g�tott a portr�alakra.

 

K�r�lbel�l f�l �r�ja �ltek ott csendben, amikor Lily hangosan fel�s�tott.

 

- �n mindj�rt elalszom itt helyben! Mi�rt nem t�rt�nik semmi sem?

 

- Biztosan nem �hes a h�zi kedvenc�nk – jegyezte meg bujk�l� mosollyal Scorpius.

 

Lily a fi�ra emelte tekintet�t, majd megcs�kolt�k egym�st.

 

- Skacok, nem �r�nk �m r� a romantik�z�sra! – fordult hozz�juk Frankie, kez�ben a var�zsp�lc�j�t szorongatta, arca teljesen �tszellem�lt volt.

 

- Rendben van, parancsnok! – tette a homlok�ra a kez�t Lily, majd Scorpius v�ll�ra hajtotta a fej�t. – Mindj�rt elalszom…

 

- Aludj nyugodtan, majd �n �rz�m az �lmod.

 

T�bb sz� nem esett k�z�tt�k, az id� pedig olyan lassan telt, mintha �loml�bai lettek volna. Lily kezdte megb�nni, hogy belement ebbe a j�t�kba. Azt hitte, izgalmasabb lesz, �s kimondottan �r�lt, hogy szerelm�vel lehet, de ez, hogy itt kuporognak a sarokban m�r egy �r�ja, �s nem t�rt�nik semmi sem, teljesen felem�sztette a t�relm�t. Fogalmuk sem volt arr�l, hogy nagyon rossz helyre szeg�dtek. Nem tudhatt�k, hogy a sz�rnyvad�szatra a legalkalmasabb hely pont a Griffend�l h�l�k�rlete lett volna, ahol egy nem v�rt vend�g jelent meg �jf�l el�tt tizenegy perccel.

 Ez a vend�g szinte l�thatatlan volt, s olyan nesztelen�l j�rt, mint a l�gy szell�. Lassan felk�szott a fi�k h�l�szob�i fel� vezet� l�pcs�n, s bek�szott a harmadik szob�ba vezet� ajt� alatt. Odabent n�gy alv� di�kot tal�lt, de �t csak az �rdekelte, amelyik az ablak melletti �gyon fek�dt, keze lel�gott az �gyr�l, s takar�j�t �ssze-vissza gy�rte m�r maga alatt. Lassan, egyenletesen l�legzett, s m�g �lm�ban sem gondolhatta volna, hogy hatalmas vesz�ly fenyegeti. Az �rny�k nem habozott, azonnal a fi�ra vetette mag�t, aki meg�rezv�n a l�ny nyirkos hidegs�g�t, azonnal a takar�ja ut�n ny�lt, hogy betakar�zz�k. Hi�ba h�zta a selymes �gynem�t, nem �rzett melegebbet. M�g egyet r�ntott a takar�n, aminek az lett az eredm�nye, hogy hangos puffan�ssal leesett az �gyr�l. Az �rny k�vette a sz�nyegre is, s azzal sem t�r�d�tt, hogy �ldozata egy nagy �s�t�s k�zepette megt�rli a szem�t, �s mag�hoz t�r. M�r kis sem l�tszott a l�ba az �rny�k al�l, s a fi� barna szem�ben el�sz�r d�bbenet, majd ijeds�g t�kr�z�d�tt.

 

- Hova t�nt a l�bam?! – ord�totta mik�zben megpr�b�lt fel�llni, de �gy �rezte, mintha valami nagyon neh�z fek�dne a l�b�n. – Mi�rt nem tudok fel�llni? MI A FENE FOLYIK ITT?!

 

K�ts�gbeesetten pr�b�lta megmozd�tani a l�bait, de nem tudta.

 

- SEG�TS�G!

 

A szemk�zti �gyakon mocorg�s t�madt, majd felkapcsol�dott a villany, l�that�v� t�ve a fi� mozdulatlan l�bainak okoz�j�t: az �rny�kot.

 

- Mi ez a vil�goss�g? – morogta egy v�r�s haj� fi� a szemk�zti �gyr�l.

 

- Mi ez?! – sik�totta az �ldozat, a fekete �rny l�tt�n. – Mi a k�nk�ves m�nk� ez?!

 

Megpr�b�lta letolni mag�r�l a fekete leplet, de nem siker�lt neki. Kisv�rtatva egy k�cos fi� ugrott az �ldozat el� k�k-feh�r cs�kos pizsam�ban, el�reszegezett p�lc�val.

 

- Protego! Protego!

 

Nem haszn�lt, �gy a fi� �j ig�kkel pr�b�lkozott.

 

- Finite incantatem! Finite!

 

A m�sik k�t fi� is el�kapta a p�lc�j�t, �s a pizsam�s mell� ugrott.

 

- Mentsetek meg! K�ny�rg�m, testv�r!

 

- Nyugodj meg, James, megteszek mindent, amit tudok! – Albus ism�t a l�nyre szegezte a p�lc�j�t. – Vingardium leviosa!

 

- Mi mit csin�ljunk? – k�rdezte k�ts�gbeesve Hugo Weasley.

 

- Menjetek, �s sz�ljatok egy tan�rnak!

 

Az �rny m�r James cs�p�j�n�l j�rt, aki m�r s�rva fakadt a f�lelemt�l. Albus minden �tkot megpr�b�lt, ami csak az esz�be jutott, de semmi sem haszn�lt. Abban rem�nykedett, hogy a fi�k m�g �ppen id�ben hoznak seg�ts�get, m�g azel�tt, hogy ez a l�ny felem�szten� a b�tyj�t.

 

M�r James nyak�n�l tartott az �rny, amikor Albusnak esz�be jutott valami. Nem volt abban biztos, hogy seg�thet, de meg kellett pr�b�lnia. Igyekezett minden gondolatait arra az eml�k�re �sszpontos�tani, amikor Emilyvel legel�sz�r cs�kol�ztak. Az els� randev�jukra, amikor hat�rtalanul boldog volt. A sz�rnyre szegezte a p�lc�j�t, �s kimondta:

 

- Expacto patronum!

 

Ez�st f�nix r�ppent ki a p�lc�b�l, �s az �rnyra borult. A sz�rny egy pillanatra lejjebb cs�szott James test�n, majd felemelkedett, �s Albus fel� tornyosult. A fi� nem is k�pzelte volna, hogy ilyen hatalmas. James v�gre felt�p�szkodhatott. A sz�rny elindult Albus fel�, de a f�nix pajzsk�nt v�dte a fi�t. Albus �rezte, hogy m�r nem b�rja sok�ig, a f�nix test�n hossz� reped�sek keletkeztek, amelyek a patr�nus hamarosan bek�vetkez� megsz�n�s�t jelezt�k. Albus tudta, hogy sz�ks�ge lenne m�g legal�bb egy ember seg�ts�g�re, de James nem volt abban az �llapotban, hogy seg�tsen neki, r�ad�sul nem volt biztos abban, hogy b�tyja k�pes lenne megid�zni egy patr�nust. A f�nix hangos sikollyal szertefoszlott, az �rny�k pedig szabad utat kapott Albushoz, aki elvesztette az egyens�ly�t, �s �sszeroskadt. Elj�tt h�t a v�g.

 

Miel�tt azonban el�rhette volna �t, egy ez�st szarvas ugrott el�, s ott Albus el�tt �llva egyre nagyobb �s nagyobb lett, el�rv�n lassan a szoba tetej�t. Albus lihegve h�trafordult, az �desapja �llt m�g�tte Hugo Weasley-vel. Megmenek�ltek h�t.

 

- Apa! – ny�gte boldogan James.

 

Az �rny megpr�b�lta �tt�rni a szarvas �ltal l�trehozott pajzsot, de ez nem igaz�n siker�lt neki. Harry patr�nusa er�s volt, �s vak�t� f�nnyel �rasztotta el a kis szob�t. Az �rny egyre nagyobb er�vel kereste a lyukat, amelyen �tt�rhetne.

Harry tett egy l�p�st el�re, de a sz�rny nem h�tr�lt.

 

- Expacto patronum maxima!

 

A szarvas test�b�l f�nycs�v�k indultak el az �rny fel�, amely nem b�rta tov�bb, elmenek�lt az ablakny�l�son �t. Harry el�bb Albushoz sietett, hogy felseg�tse, majd Jameshez s�t�lt, aki m�g mindig a falnak t�maszkodott, s eg�sz test�ben remegett.

 

- M�r minden rendben van fiam.

 

-Ne – nem m�sz ut�na?

 

- F�l�sleges lenne. �gysem tal�ln�m meg ilyen s�t�tben, �s am�gy sem �rn�m utol. Nagyon gyors, �s veszedelmes bestia.

 

- Apa, mi volt ez?

 

- H�t nem tudod? – n�zett Albusra Harry meglepetten. – Azt hittem, az�rt alkalmaztad a patr�nusb�b�jt, mert tudtad, hogy csak azzal lehet meg�ll�tani egy lethifoldot.

 

- Egy micsod�t? – k�rdezte k�rusban James �s Albus.

 

- Egy lethifoldot. Nagyon ritka, �s val�s�ggal �letvesz�lyes bestia. De err�l majd k�s�bb, most besz�lnem kell McGalagonnyal, mert ezek szerint Frankie-nek igaza volt. T�nyleg van itt valahol egy sz�rny, s nek�nk meg kell tal�lnunk, miel�tt meg�lne m�g valakit.

 

- De te el tudod int�zni, nem? – k�rdezte James.

 

- Jobb, ha t�bben t�madjuk meg. �ltal�ban egy m�gus kev�s ellene. Mennem kell, m�r biztons�gban vagytok. Nem fog visszaj�nni.

 

- Honn�t vagy ebben ilyen biztos? – sz�lalt meg Hugo.

 

- Olyan adag patr�nust kapott ma �jjel, hogy egy ideig nem lesz b�tors�ga visszat�rni. De most m�r t�nyleg mennem kell.

 

Harry gyors l�ptekkel t�vozott, a fi�k pedig leheveredtek James �gy�ra.

 

- Ez nem volt semmi – t�rte meg a csendet James. – �n t�nyleg azt hittem, hogy meg fogok halni.

 

- Szerencs�re nem �gy t�rt�nt.

 

- Al, k�sz�n�m. Ha te nem vagy… meg�lt volna. �s neked is k�sz�n�m, Hugo. Banyek, honn�t tudsz te ilyen patr�nus iz�kat, Albus?

 

- Figyelek �r�n, James. Tanulni is szoktam n�ha, megjegyzem, neked is illett volna tudnod.

 

- H�t lehet, hogy igazad van, �csik�m. De apa patr�nusa milyen hatalmas volt! �n is akarok egy ilyet! De lehet�leg egy s�rk�nyt vagy valami men�t.

 

- James, ez nem olyan dolog, amit megvehetsz a sarki f�szeresn�l. Ez egy k�zepes neh�zs�g� b�b�j. Ap�� pedig az�rt volt olyan nagy �s ragyog�, mert az �v� tov�bbfejlesztett patr�nus volt, tudod az Auror F�iskol�n mindenf�l�t tan�tanak.

 

- Kir�ly volt! – James elny�lt az �gy�n.

 

Vissza a bloghoz

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s