�gy t�nik, hogy mindenki azon van, hogy seg�tse James �s Morgan kapcsolat�t, de vajon James k�pes lesz arra, hogy �ljen a k�n�lkoz� lehet�s�ggel?

A t�rdig �r� v�r�s ruh�ja kiemelte csinos alakj�t �s t�k�letes domborulatait. Hossz�, sz�ke haja �rz�ki hull�mokban omlott a h�t�ra, s a piros t�sark�ja t�k�letes mened�ke volt a l�b�nak. A jobbj�n egy n�la nem sokkal magasabb, fekete �lt�ny�s fi� l�pkedett, akinek sz�ke haja a k�coss�g l�tszat�t keltette. M�r csak p�r l�p�s v�lasztotta el �ket a feh�r h�zt�l, amikor halk nyikorg�ssal kit�rult a bej�rati ajt�, �s egy lila kisest�lyit visel� v�r�s haj� l�ny rohant ki rajta.

- V�gre itt vagytok! – ugrott a fi� nyak�ba. – Egy �r�kk�val�s�gig v�rtam r�d.
- Lily, csak egy �r�ja v�ltunk el.
- Az nekem igenis nagyon sok! – Lily pironkodva b�jt Scorpiushoz. – Nagyon j�l n�zel ki.
- Te pedig gy�ny�r� vagy, mint mindig – mosolygott Scorpius, majd tekintete a l�ny nyak�ban l�g� smaragd nyak�kre esett. – Azt mondtad, hogy nem illik a ruh�dhoz.

Lily tett egy l�p�st h�trafel�, majd lehorgasztott fejjel �gy felelt:

- Akkor m�g nem tetszett, de azt�n �tgondoltam.

Scorpius nem sz�lt semmit, lemond�an legyintett, majd az ajt� fel� n�zett, ahol m�r ott �csorgott James Potter �s megbabon�zva b�mult a Scorpius mellett �ll� Morganre.

- Ejnye, Jimmy! – Lily beszaladt a h�zba, majd egy csokor feh�r r�zs�t nyomott a b�tyja kez�be. – Ezt majdnem elfelejtetted!
- �, h�t persze… - ny�gte James.
- Szedd m�r �ssze magad! – l�kte oldalba Lily. – Add oda neki!

James vett egy m�ly l�legzetet, majd lass� l�ptekkel elindult a Malfoyok fel�. �rezte, hogy eg�sz test�ben remeg, �s, hogy verejt�kben �szik az arca. M�g sosem fordult el� vele, hogy egy l�ny ilyen hat�st gyakoroljon r�. �gy �rezte, mintha � lenne a vil�gon a legszerencs�tlenebb.

- Sziasztok – sz�lalt meg v�gre, majd Morganhez fordult: - Ez a ti�d.
- K�sz, nem kellett volna – mondta a l�ny nem t�l bar�ts�gosan.

James a cip�je orr�t kezdte b�mulni, Scorpius pedig megl�kte Morgant, s fej�vel a vir�g fel� b�k�tt, mintegy jelezve: „tal�n el kellene venned!”.

- Nagyon sz�p – pr�b�lt mosolyt er�ltetni mag�ra a l�ny, �tvette a r�zs�kat, majd visszafordult a fekete limuzin fel�. – Indulhatn�nk is, nem?
- Albus�k? – k�rdezte Scorpius.
- �k is mindj�rt itt lesznek – v�laszolta Lily izgatott hangs�llyal. – Alig v�rom m�r, hogy ott legy�nk! �ll�t�lag nagyon sokan lesznek, igazi parti!
- �n valahogy nem v�gyom r� ennyire – morogta Scorpius.
- Mi�rt? T�k j� lesz!
- Jobban szeretem csendesen t�lteni az id�met. Na, menj�nk �s �lj�nk be, v�rjuk meg ott Albus�kat.

�gy a gyerekek helyet foglaltak a limuzinban, amely bel�l �tsz�r olyan hatalmas volt, mint k�v�l. M�g zuhanyz� is volt benne, nem is besz�lve a mini konyh�r�l.

- V��! Im�dom a m�gi�t! – csod�lkozott Lily, amikor besz�llt. – Egyszer l�ttam egy mugli lim�t, de az fele ilyen szuper sem volt.
- Var�zslattal a legmer�szebb �lmaid is teljes�lhetnek – csend�lt egy hang a vezet�f�lk�b�l.
- Sirius b�csi! – dugta be a fej�t az any�s- �s a vezet��l�s k�z�tti r�sen Lily. – H�t te meg hogy ker�lsz ide?
- �ltal�ban koboldok vezetik a limuzinokat, de Harry ragaszkodott ahhoz, hogy valaki a csal�db�l j�jj�n �rtetek. �n pedig �rtek az aut�khoz.
- Mi�rt? – sz�lalt meg hossz� id� �ta el�sz�r James.
- Nyugodtabb, ha �n viszlek oda.
- Ez most �gy hangzik, mintha nem lenn�nk biztons�gban – jegyezte meg James. – Mintha lenne egy �j s�t�t var�zsl�, aki meg akar �lni.
- Nemcsak a s�t�t m�gusok okozhatnak gondot – felelte Sirius sejtelmesen.
- Ezt meg hogy �rted?

Nem kapott v�laszt a k�rd�s�re, ugyanis megjelent Albus �s Emily, s Sirius azonnal felh�zta a vezet�f�lk�t �s a h�ts� r�szt elv�laszt� �veget, s m�r indultak is a fogad�sra.

- Sirius el�g furcs�kat mondott nek�nk az el�bb – fordult �ccs�hez James.
- Ezt mi�rt mondod?
- Arra c�lozgatott, hogy valami nincs rendben.
- Ne l�gy paranoi�s.
- Nem vagyok az! De azt mondta, hogy apa direkt �t akarta, hogy elvigyen minket, nehogy valami bajunk legyen vagy ilyesmi.
- Apa a sajt� miatt f�l egy kicsit – t�j�koztatta Albus.
- A sajt�? – kerekedtek el James szemei.
- Igen. – Albus h�trad�lt a feh�r b�r�l�sen �s �tkarolta a mellette �l�, s�rga est�lyis Emilyt. – A sajt� nagyon k�v�ncsi a temet�ben �s f�leg a m�svil�gon t�rt�ntekre. Valahogy kisziv�rgott, hogy te felt�madt�l, �s most mindenki t�ged akar. Ki akarnak faggatni, nagyon k�v�ncsiak, �s apa nem akarja, hogy megzavarj�k a nyugalmad. Egy kobold lefizethet�, az meg�llhat az �t k�zep�n, hogy kiadjon t�ged, de egy csal�dtag nem fog.
- Engem nem zavarnak az �js�g�r�k – vont v�llat James. – T�l sok mindent �gysem tudok mondani nekik.
- Nemcsak t�ged zaklatnak. Tegnap Hermione n�ni alig tudott kijutni egy boltb�l, mert k�rbe�llt�k. M�g j�, hogy Ron b�csi az Auror F�parancsnok.
- Szeg�ny n�nik�m nem is tud semmir�l se szinte.
- Az ezeket nem �rdekli, �k csak a sztorit akarj�k.
- Fel�lem.
- Szerintem a b�ty�d megoldja – v�lekedett Scorpius.
- Meg bizony. – James elmer�lten bambult ki az ablakon, s n�zte, ahogyan elsuhannak mellett�k az �p�letek. F�l�slegesnek tartotta az apja �vint�zked�s�t. �t hidegen hagyja a sajt� k�zeled�se.

***

Harry Potter a b�lterem bal sark�ban elhelyezett p�diumon �llt, s figyelte, ahogyan a zajos, sz�nes t�meg elhalkul. M�r mindenki meg�rkezett a megh�vottak k�z�l, s neki meg kellett nyitnia a fogad�st. A vend�gek t�bbs�ge helyet foglalt a terem k�t sz�l�n h�z�d� asztalok valamelyik�n�l, de akadtak olyanok is, akik a t�nct�rr�l figyelt�k �t. K�zvetlen�l a p�dium el�tt a sz�lei, a feles�ge, Mr. �s Mrs. Weasley, Sirius Black �s a legjobb bar�tai �lltak. Nem ker�lhette el a figyelm�t, hogy Ginny milyen fiatalos a fekete testre fesz�l�s szokny�j�ban, s hogy azt az �kszer szettet viseli, amit Harry adott neki egy h�ttel ezel�tt. Amikor megl�tta a boltban, tudta, hogy remek�l fog mutatni Ginnyn, �s nem t�vedett. Ginny b�ztat�an r�mosolygott, � pedig kis h�j�n �gy �rezte mag�t, mint anno, amikor b�lba h�vta Cho Changet. Kisfi�s zavar�ban a h�ta m�g�tt h�z�d� bord� f�gg�nyre n�zett, amely m�g�tt m�r ott sorakoztak a d�szvend�gek: a gyermekei �s a S�rk�nyosztag tagjai. Ezen az est�n �k kapnak kit�ntet�st, a t�bbi harcos ugyanis m�r megkapta a kit�ntet�s�t akkor, amikor Harry is, k�zvetlen�l a csata ut�n.
Egy csinos fiatal h�lgy l�pett hozz�, s �tadott neki egy kis b�rsonyzs�kot.

- K�sz�n�m – vette �t Harry, majd a zs�kb�l kivette egyenk�nt az arany plaketteket, amelyek olyan kicsik voltak, hogy szinte elf�rtek a tenyer�ben.

Egym�s mell� tette �ket a p�diumra, majd a n�veszt� var�zslattal visszaadta eredeti m�ret�ket, �gy m�r l�that�v� v�lt a plaketteken l�v� felirat: „A vil�g megment�s�ben tett �nfel�ldoz�s��rt”. Harry j�l tudta, hogy k�z�s er�vel �rt�k el a vil�grend helyre�ll�t�s�t, de az, aki igaz�n fel�ldozott mindent �rt�k, az James volt, a legnagyobb fia. James, aki mindig szeleburdi volt �s lusta, pont �, akit�l a legkev�sb� v�rt nemes cselekedetet. James az, akinek mindent k�sz�nhetnek.

- Tal�n el is kezdhetn�d, dr�g�m – keltette fel gondolataib�l Ginny.
- Hogyne – biccentett Harry, majd p�lc�j�t a tork�hoz b�kte: - Sonorus. Sok szeretettel k�sz�nt�k mindenkit eme jeles napon, itt, a M�gia�gyi Miniszt�riumban. M�r egyszer �sszegy�lt�nk ezen a helyen, �s k�sz�netet mondtunk azoknak, akik v�rt �s ver�t�ket �ldoztak az�rt, hogy legyen j�v�nk. Akkor eml�tettem, hogy p�ran nem tudnak r�szt venni az �nneps�gen, nos, ma az�rt j�tt�nk el, hogy ezeknek a boszork�nyoknak �s var�zsl�knak is �tadjuk a kit�ntet�s�ket, amely ugyan sokat jelent, de kor�ntsem annyit, amennyit �k tettek �rt�nk. M�g akkor sem tudn�m szavakkal kifejezni azt, hogy mit is jelent a nemess�g�k a sz�munkra, ha �n lenn�k a vil�g legjobb sz�noka, nemhogy �gy, a sz�nokl�s k�pess�g�nek hi�ny�ban. – Harry sz�netet tartott, s v�gign�zett a t�megen, amely mosolyogva hallgatta. Ezt ut�lta a legjobban a minisztereln�ks�ggel, hogy besz�det kellett tartania olykor-olykor. Csapnival� sz�noknak tartotta mag�t, �s nem is nagyon d�jazta a cifra sz�fecs�rl�st. – Nos, �n nem szapor�tan�m tov�bb a sz�t, szeretn�m magamhoz sz�l�tani Mr. Rufus Ordert, a Wizengamot f�m�gus�t �s az Auror F�iskola �j igazgat�j�t.

A vend�gek hatalmas tapssal k�sz�nt�tt�k a f�gg�ny m�g�l kil�p�, s�t�tk�k tal�ros f�rfit, aki a fej�n hagyta a v�djegy�v� v�lt kalapj�t, s �gy l�pkedett Harryhez, hogy �tvegye a d�jat.

- Mint azok a bizonyos cowboyok Texasban – s�gta Ronnak Charlie. – Elt�lt�ttem ott p�r h�napot, na, azok festenek �gy.
- Az�rt a kalapj�t levehette volna – jegyezte meg Ron fintorogva.
- Szerintem m�r az is halad�s t�le, hogy a pip�ja nem l�g a sz�j�ban – suttogta Hermione, aki meghallotta, hogy a f�rfiak mir�l sustorognak.
Id�k�zben Harry m�r az arab m�gust, Samir Waleed-ot sz�l�totta, aki h�feh�r kaft�nban jelent meg, s hatalmas mosollyal az arc�n vette �t a kit�ntet�s�t. Jobbj�n a l�nya, Jade l�pkedett, aki hagyom�nyos arab d�szruh�t viselt, s a szem�ben l�tszott, hogy mennyire b�szke az �desapj�ra.
- Most pedig szeretn�k olyasvalakiket sz�l�tani, akik a legk�zelebb �llnak a sz�vemhez – mondta Harry. – Szeretn�m elmondani ezen a jeles esem�nyen, hogy mennyire b�szke vagyok a gyermekeimre, s az, hogy ilyenekk� v�ltak, az a feles�gem, Ginny nevel�s�nek az eredm�nye. K�sz�n�m Ginny, hogy h�s�ket adt�l nekem.

Ginny el�rz�keny�lve pillantott a f�rj�re, majd amikor Albus megjelent Emilyvel, azt�n Lily Scorpiusszal, els�rta mag�t.

- Nagyon b�szke lehetsz r�juk, egyt�l egyig csod�latosak – fordult Ginnyhez Lily Potter. – �r�mmel t�lt el a tudat, hogy �k az unok�im.
- Szerintem a nagyapjukra �t�ttek – v�lekedett f�lig komolyan, f�lig viccel�dve James Potter.
- Szerintem pedig a keresztpap�jukra – nevetett fel Sirius Black.
- Szerintem pedig az apjukra – szipogta Ginny.

Ezalatt Harry �tadta a plaketteket Albus�knak, majd pedig vett egy m�ly l�legzetet �s kiejtette James �s Morgan nev�t. A b�szkes�gt�l dagad� mellkassal ny�jtotta �t a kit�ntet�st a fi�nak, aki enyh�n pironkodva vette �t. Harry m�r egy ideje meg�llap�totta, hogy a fia sokkal szer�nyebb lett, ami�ta visszat�rt a hal�lb�l, vagy legal�bbis nem t�le zeng a h�z, s ahogyan most g�rnyed� h�ttal �tvette t�le a plakettet, m�r biztos volt abban, hogy James nagy v�ltoz�son ment kereszt�l.
Az �tad�s ut�n kezdet�t vette a fogad�s. Az asztalok roskadoz�sig megteltek a legfinomabb falatokkal �s a legk�l�nlegesebb italokkal, s a Miniszt�rium felb�relte a B�b�jos Baritonokat, hogy szolg�ltassanak zen�t nekik eg�sz est�re. A B�b�jos Baritonok csupa f�rfiakb�l �ll� egy�ttes volt, amely k�l�nlegess�ge abban rejlett, hogy egy v�rfarkas volt a frontember�k.

- El sem hiszem, hogy itt vannak! – ujjongott Lily. – Felfogtad, Scorp? A B�b�jos Baritonok! A vil�g legszexibb band�ja!
- Nem tudom, mit vagy �gy oda �rt�k – felelte flegm�n Scorpius, mik�zben egy falat kagyl�t t�m�tt a sz�j�ba.
- Ne csin�ld m�r! H�szszor szerepeltek a Szombati Boszork�ny c�mlapj�n, �s vagy �tven aranylemez�k van! �s ha ez m�g nem lenne neked el�g, akkor �k forgatt�k a legeslegjobb videoklipet a Telihold c�m� sz�mukhoz! – Lily szinte majd kiugrott a b�r�b�l, �s megbabon�zva meredt az egy�ttesre.
- Szerintem semmi rendk�v�li sincs benn�k. H�t szerinted, Morgan?
- �n nem szeretem a B�b�jos Baritonokat – mondta a l�ny, mire mindenki r�n�zett az asztalt�l, Emily kez�b�l kis h�j�n a poh�r is kiesett.
- Mi?
- Nem szeretem a B�b�jos Baritonokat – ism�telte meg Morgan. – Nekem t�l halk a zen�j�k, nem vagyok oda az eff�le rock�rt, viszont Ashton t�nyleg szexi.

James erre azon nyomban az eml�tettre emelte a tekintet�t, aki egy mark�ns arc�, f�lhossz�, fekete haj� fi� volt. Arc�n m�ly bar�zd�kat hagyott a v�rfarkass�g nyoma. Nem t�nt se t�l szellemesnek, se pedig j�k�p�nek, de szexinek semmik�ppen sem. James nem �rtette, hogy Morgan �s a h�ga mit esznek rajta.

- Tudtam, hogy te meg�rtesz! – �rvendezett Lily. – Ashton olyan… olyan… olyan…
- Olyan milyen?! – csapta le az asztalra a pezsg�s pohar�t Scorpius.
- H�t iz�… - kereste a megfelel� szavakat Lily. – Olyan hiper �des!
- Akkor tal�n t�ltsd vele az este h�tral�v� r�sz�t. – Scorpius felpattant, s otthagyta a t�rsas�got.
- Ebbe meg mi �t�tt? – n�zett ut�na Lily elk�pedve. – Valami rosszat mondtam?
- Szerintem megorrolt azon, hogy szexinek nevezted Ashtont – mondta Morgan.
- De att�l m�g �n �t szeretem.
- A fi�k nem d�jazz�k, ha m�s pasikr�l �radozol nekik – t�j�koztatta James. – Menj ut�na �s b�k�tsd ki, hugi.
- Most komolyan ezen megs�rt�d�tt? De hiszen �n csak �t szeretem! �s am�gy is, Ashton t�l id�s lenne hozz�m.
- Menj ut�na – ism�telte James.

Lilynek nem kellett harmadszor is elmondani, m�r a szerelme nyom�ba is eredt.

- M�g olyan sokat kell tanulnia a pasikr�l – s�hajtotta Emily. – Fel sem t�nt neki, hogy valami olyat mond, ami zavarhatja Scorpot.
- A h�gom m�g nagyon fiatal – mondta Albus. – Majd megtanulja.

Az este k�vetkez� �r�ja a vacsora elfogyaszt�s�val telt, s csak ut�na kezd�d�tt el a t�nc. Lily sok�ig kereste Scorpiust, de nem tal�lta meg sehol sem, �gy felhagyott a kutat�ssal, s duzzogva lehuppant James mell�, aki egyed�l �cs�rg�tt az asztalukn�l �s egy poh�r L�ngnyelv-whiskyt kortyolgatott. Nagyon f�sultnak l�tszott, amin Lily nem is csod�lkozott, hiszen nem egyszer l�tta, amikor �thaladt a termen, hogy Jamesn�l szinte egym�st v�ltj�k a var�zsl�k �s boszork�nyok, akik mind k�sz�netet akarnak neki mondani.

- Na, mi van, R�me� elveszett?
- Ne ideges�ts m�g jobban, ha lehet. Mindenhol kerestem, de felsz�v�dott, m�g az anyj�t�l is megk�rdeztem, hogy nem l�tta-e. Ha most t�nyleg itt hagyott, akkor �n megfojtom!
- Ne is csod�lkozz rajta, hiszen egy m�sik pasit isten�tett�l.
- Mit tudsz te a szerelmesp�rokr�l?! Hiszen m�g egy bar�tn�d sem volt soha, �gy �rtem, komoly. Idehozom neked t�lc�n Morgant, erre fel sem k�red t�ncolni. Engem az ilyen ne ok�tson!
- Te int�zted el? – h�zta �ssze a szemeit James.
- M�rt mit hitt�l ki m�s?
- Azt mondta, hogy mehetn�nk egy�tt a fogad�sra, mert neki sincs p�rja. �n azt hittem, hogy maga d�nt�tt �gy.

Lily v�r�s�dve elford�totta a fej�t, mik�zben az ajk�t harapd�lta.

- �gy �rtettem, hogy �n mondtam neki, hogy nincs m�g p�rod.
- Biztos, hogy csak ennyi?
- Mi m�s lenne m�g?
- Mondjuk te vetted r�, hogy elj�jj�n velem. Meggy�zted, ki tudja, mit mondt�l neki, �s � belement.
- Hogy lenn�k �n k�pes meggy�zni valakit olyasmir�l, amit nem akar? – er�ltetett mosolyt mag�ra Lily.
- El�g er�szakos tudsz te lenni. – James k�zelebb h�z�dott a l�nyhoz, majd maga fel� ford�totta az arc�t, hogy a szem�be tudjon n�zni. – Lily, mondd meg az igazat.
- Elj�tt veled, mert tetszel neki. L�pj m�r valamit, Jimmy.
- Tetszem neki? – kerekedtek el a fi� szemei.
- Igen, m�rt?
- Csak mert eg�sz este hozz�m sem sz�lt. Azt sem engedte meg, hogy megfogjam a kez�t, amikor kil�p�nk a f�gg�ny m�g�l.
- Mert sz�gyenl�s. Jaj, m�r! Olyan neh�z eset vagy! Azt ne v�rd, hogy majd � szerelmet vall, vagy ilyesmi. Neked kell l�pned. Jimmy, szedd m�r �ssze magad, neki egy f�rfi kell, nem egy nyuszi! Olyan betoji vagy �jabban. L�gy m�r a r�gi!
- Az a James nem j�tt be neki.
- De ez a nyuszk� sem fog! Menj m�r �s k�rd fel t�ncolni. – Lily Morgan fel� b�k�tt, aki �t asztallal arr�bb �lt a sz�lei t�rsas�g�ban.
- Ott van az apja.
- �s? �n Scorp anyj�t�l k�rdeztem meg, hogy hol van a fia.
- De Mrs. Malfoy tudja, hogy egy�tt j�rtok �s � t�k j� arc. De Morgan apja… isten ments t�le! Hogy h�vhatn�m el, ha Draco Malfoy ott �l? A marad�k b�tors�gom is elmegy.
- Seg�tek neked, ha felk�red Morgant.
- Hogy akarsz seg�teni?
- Azt m�g nem tudom – nyalta meg a sz�ja sz�l�t Lily, majd tekintete megakadt Harryn, aki �ppen Albus Dumbledore-ral besz�lgetett nem messze a Malfoy csal�dt�l. – Tal�n meg tudom oldani, hogy Draco Malfoy elhagyja az asztal�t, de nagyon kell sietned.
- �n mindig gyors vagyok, ak�r csak egy T�zvill�m.
- Kiv�ve, amikor h�zit kell �rnod, olyankor lass� vagy, mint egy troll.
- Akkor vagyok csak igaz�n sebes! R�n�zek a feladatra �s azonnal tudom, hogy nekem nem lesz k�sz soha.
Lily erre csak egy furcsa grimasszal reag�lt, majd az apj�hoz s�t�lt.
- J� est�t, professzor.
- J� est�t, kedves Lily – mosolygott r� Dumbledore. – Nagyon b�jos ma este is.
- �… k�sz�n�m.
- �gy gondolom, hogy nem velem szeretne besz�lni. – Dumbledore jelent�s�gteljesen Harryre n�zett, aki �rdekl�dve vizslatta a l�ny�t.
- Csak nem t�rt�nt valami?
- Nem, apa, semmi baj, csak szeretn�lek megk�rni valamire, �s a professzor �r is maradhat, nem titok.
- Mit szeretn�l, kicsim?

Lily vett egy m�ly leveg�t, majd tetetett sz�gyenl�s�ggel belekezdett:

- Tudod, most, hogy j� kapcsolatunk van a Malfoy csal�ddal, �s �n Scorpiusszal j�rok, arra gondoltam, hogy… hogy tal�n… esetleg… hogy mondjuk, ha nem baj, akkor �th�vhatn�nk �ket valamikor a h�ten vacsor�ra.
- H�vjam �t �ket hozz�nk? – Harry egy kicsit meg�tk�zve n�zett a l�ny�ra.
- Olyan j� lenne! – Lily szemeiben rem�nyked�s ragyogott. – Jobban megismerhetn�nk �ket �s �sszebar�tkozn�nk jobban.
- �desem, bevallom, fel sem mer�lt bennem, hogy egy asztalhoz kellene le�ln�nk. Igaz, hogy elvagyunk egym�s mellett, �s Drac�val nem is rossz egy�tt dolgozni a miniszt�riumban, de nem vagyunk bar�tok. �gy �rtem, a csal�di f�szek az a csal�di f�szek, csak a bar�tainkat szoktuk megh�vni.

Lily k�ny�rg� tekintettel n�zett fel az apj�ra, pont �gy viselkedett, mint amikor arra szokta k�rni Harryt kar�csony el�tt, hogy �rulja el neki, hogy mi lesz a fa alatt. Harry szemmel l�that�an m�g mindig �zlelgette csak a k�r�st, a gondolatot, valahogy nem akart r��llni a dologra, Dumbledore pedig sz�rakozottan figyelte �ket.

- Apa, k�rlek…
- Nem is tudom.
- Tal�n itt a lehet�s�g arra, hogy �j bar�tokat szerezz, dr�ga Harry. Ha a l�nyod egy Malfoy fi�t szeret, akkor tal�n tan�csos lenne szorosabbra f�zni a kapcsolatot a Malfoyokkal.
- J�l van, legyen – adta meg mag�t Harry. – �th�vom �ket.
- Jaj, de j�! – �rvendezett Lily, majd a Malfoy csal�d fel� b�k�tt. – Ne is habozz, h�vd meg Draco Malfoyt most!
- Hov� ez a siets�g? – nevetett fel Harry. – El�tt�nk az eg�sz este, �s a miniszt�riumban is tal�lkozom vele szinte minden nap.
- De… de Scorp mondta, hogy a ny�r h�tral�v� r�sz�ben lehet, hogy elutaznak az �r rokonaikhoz. Apa, l�cci, nehogy elk�ss�nk!
- Egy fiatal h�lgy elragad� k�r�s�nek hogy tudsz ellen�llni? – k�rdezte Dumbledore.
- J�l van, megyek. – Harry forr� cs�kot nyomott a l�nya homlok�ra, majd elindult a Malfoy csal�d fel�.

Lily a tork�ban dobog� sz�vvel figyelte, ahogyan Harry az asztalhoz �r, s m�r csak abban rem�nykedett, hogy az apja f�lreh�vja a csal�df�t, �s �gy invit�lja meg hozz�juk. �gy t�nt, hogy ez Lily szerencsenapja, ugyanis Harry �s Draco elhagyt�k az asztalt, �s elindultak a teraszra. Lily nyomat�kosan Jamesre pillantott, aki lass� l�ptekkel indult el Morgan fel�. L�tszott rajta, hogy valami olyasmire k�sz�l, ami kikezdi az idegeit. A sz�ve olyan hevesen vert, hogy azt hitte, menten rosszul lesz, s a tenyere is nagyon izzadt. Meglaz�totta a nyakkend�j�t, majd a mellette elhalad� pinc�r t�lc�j�r�l levett k�t poh�r pezsg�t, amit azonnal le is hajtott, mintegy sz�ver�s�t� gyan�nt.
Morgan Malfoy unottan figyelte azt a n�h�ny p�rt, aki t�ncra vetemedett, s azon gondolkozott, hogy vajon azt mondja-e az anyj�nak, hogy nem �rzi j�l mag�t �s hazamegy, vagy azt, hogy egyszer�en majd elalszik. Mert, hogy nem fog itt maradni tov�bb, az is biztos.
M�r csak p�r l�p�s v�lasztotta el Morgant Jamest�l, s a fi� eg�sz test�ben reszketett, mint a ny�rfalev�l. M�g sohasem t�rt�nt vele ilyesmi azel�tt. Miel�tt megsz�lalhatott volna, Morgan pont odafordult hozz�, �s �rdekl�dve m�rte v�gig. James csak �llt ott f�ldbe gy�kerezett l�bbal, s a tork�ra forrott a sz�. Morgan felvonta a szem�ld�k�t, majd, amikor l�tta, hogy a fi� meg sem sz�lal, unottan elfordult.

„Tetszem neki, Lily is megmondta. – gondolta mag�ban James. – De akkor mi�rt ilyen hideg velem? Nem b�ztat semmivel sem. Merlinre, ez a l�ny a s�rba tesz! Mi�rt remegek itt, mint valami gy�va kukac? Mi�rt �n?”
Morgan mag�n �rezte James tekintet�t, de elhat�rozta, hogy nem fogja megk�nny�teni a fi� dolg�t. � nem lesz a pr�d�ja, nem lesz egy �jabb tr�fea, egy elfeledett n�v James Potter bar�tn�inek list�j�n. Mert j�l tudta, hogy James nem gondolja komolyan, csak j�tszik vele. De m�gis, ahogy itt �ll m�g�tte, s olyan elveszettnek t�nik, olyan f�l�nknek… Tal�n t�nyleg megv�ltozott?

H�mp�lyg� gondolataib�l egy ismer�s hang z�kkentette ki, egy magas, feh�r �lt�ny�s fi� �llt el�tte, �s fel� ny�jtotta a kez�t.

- Bocs�ss meg, David, mit mondt�l? – k�rdezett vissza Morgan.
- Hogy szabad-e a kacs�d egy t�ncra?

Morgan h�tran�zett Jamesre, aki falfeh�r arccal, �s merev von�sokkal b�mult r�juk. Gondolta, pr�b�ra teszi a fi�t.

- H�t nem is tudom.
- Morgan nem megy veled, Thomas – vett er�t mag�n James.
- Mi�rt ne j�nne?
- Mert velem van, az �n p�rom.
- M�r megbocs�ss, Jimmy haver, de figyeltelek eg�sz este, �s azon k�v�l, hogy a poharadat �lelted, m�st nem csin�lt�l. Nem hagyhatom, hogy egy ilyen sz�ps�g eg�sz este unatkozzon.
- Most akartam elh�vni – sziszegte James, �rezte, hogy a zavar�t felv�ltja a d�h. V�gre �jra er�t �rzett mag�ban.
- H�t ezzel elk�st�l – mondta Morgan a kez�t ny�jtva David Thomas fel�. – Elmegyek vele t�ncolni, ak�r tetszik neked, ak�r nem.
- Morgan, k�rlek…- James k�ny�r�gve n�zett a l�ny szemeibe.
- Nem vagy a pasim, hogy r�d v�rjak, vagy, hogy els�bbs�get �lvezz. Sz�lt�l volna el�bb.

Azzal Morgan �s David elindultak a t�ncparkettre, de David m�g h�trafordult, s diadalittasan mutatta Jamesnek, hogy ez nem az � napja.

- Felk�rheted a k�vetkez� k�rben – fogta meg a v�ll�t Astoria Malfoy. – Ez csak egy t�nc.

James megsemmis�lten n�zte, ahogyan David azt a l�nyt �leli, akit neki kellene, s a szemei v�rben forogtak.

- Ez nem csak egy t�nc, Mrs. Malfoy, ez kih�v�s.