M�g tart a fogad�s a miniszt�riumban, mindenki j�l sz�rakozik, kiv�ve Scorpius Malfoyt �s Lily Pottert, akik egym�snak esnek eme f�nyes est�lyen...

Scorpius Malfoy �ppen a miniszt�rium b�lterme fel� tartott, mivel m�r el�g sok�ig id�z�tt az udvaron. Odakint �s menetk�zben is Lily furcsa viselked�s�n t�n�d�tt. M�r r�g�ta ott motoszk�lt benne a gondolat, hogy valami nincs rendj�n a l�nyn�l, valami megv�ltozott, de eddig elhessegette ezt az agyr�met. M�g a kik�pz�s�k el�tt Lily szer�ny �s visszafogott volt, de ami�ta a b�tyjaival megmentett�k a vil�got, az�ta m�s lett: hars�ny �s szeleburdi. Azt is �szrevette, hogy Jamesn�l pont az ellenkez�je t�rt�nt: � sokkal szer�nyebb lett, mint azel�tt volt. Ezt annak tudta be, hogy James megj�rta a m�svil�got, de Lily nem j�rt oda�t, �gy nem tudta mire v�lni a viselked�s�t. Mi�rt lett ilyen?
- H�t itt vagy? – ugrott el� Lily vigyorogva. – M�r mindenhol kerestelek.
- Az udvaron nem – morogta a fi�.
- Ott volt�l? Hiszen az el�g messze van!
- S�t�lnom kellett egy kicsit.
- H�vhatt�l volna, elk�s�rtelek volna sz�vesen.
- �ppen nagyon lefoglalt a B�b�jos Baritonok isten�t�se – vetette oda Scorpius keser� sz�j�zzel.
- Ne csin�ld m�r! Most komolyan f�lt�keny vagy r�juk? Hiszen �n veled j�rok!
- Ma valahogy ez nem j�tt �t.
- Ezt meg hogy �rtsem? – Lily cs�p�re tette a kez�t.
- �gy, hogy �gy vis�tasz nekik, mint egy kisl�ny…
- Ded�snak tartasz?! – emelte fel a hangj�t a l�ny.
K�zben Dante Steinhauser s�t�lt el mellett�k hossz� olajz�ld k�peny�ben. Amikor meghallotta a l�ny hangj�t, �sszevonta a szem�ld�k�t. Scorpius pr�b�lt mosolyt er�ltetni az arc�ra, nem akarta az �szaki el�tt megbesz�lni a mag�n�gyeiket.
- Halkabban, ha lehet. – Finoman megfogta Lily karj�t, mintha csak t�ncolni vinn�, majd egy �res sarokba vezette. Eg�szen addig �rezhett�k magukon Dante figyel� tekintet�t, am�g meg nem jelent a f�rfi el�tt egy b�bor kisest�lyis h�lgy. Innent�l kezdve a f�rfi m�r nem foglalkozott vel�k.
- Most mi van?
- Nyugodtan akartam besz�lni veled, Lily.
- Ez most el�g komolynak hangzik. – Lily az ajk�ba harapott.
- Mert az is.
- Csak az�rt, mert szeretem a B�b�jos Baritonokat?! Ez t�lz�s, Scorp! Hiszen csak egy egy�ttes!
- Egy egy�ttes, amit te az egekig magasztalt�l. Lily, semmi kedvem azt hallgatni, hogy te m�s pasikat dics�rsz. Neked sem tetszene, ha �n m�s l�nyokr�l �mlengn�k.
- Nem is �mlengtem!
- Akkor m�gis minek nevezed azt, amit lev�gt�l?
- Csak… csak elmondtam a v�lem�nyem r�luk.
- Lily, �gy viselkedt�l, mint az eszement tini rajong�k a t�v�ben!
- Szerinted eszement vagyok?
- Ez csak egy �sszehasonl�t�s volt… nem azt mondom, hogy eszement vagy, csak azt, hogy �jabban nagyon… hogy is mondjam… - Scorpius kereste a megfelel� szavakat. Nem akarta megb�ntani Lilyt, de azt sem akarta, hogy a l�ny ne �rezze mondand�ja komolys�g�t.
- Ded�s? – Lily ezt szinte fenyeget�en k�rdezte. – Szerinted ded�sk�nt viselkedem?
- Gyerekesen ink�bb.
Lily arca v�r�s lett a d�ht�l, remeg�s futott v�gig a test�n.
- Tal�n �gy kellene viselkednem, mint egy unalmas feln�tt?! Tal�n eg�sz nap otthon kellene �ln�m �s azon sop�nkodni, hogy melyik f�iskol�ra is menjek tov�bb? Tal�n nem �rdemlek meg egy kis pihen�st az elm�lt k�t �v ut�n?!
- Ezt most nem �rtem krist�lytiszt�n.
- Pedig �rthetn�d, hiszen te nem vagy gyerekes!
- Ne ord�ts m�r – hordozta k�rbe a fej�t Scorpius a vend�geken. – Azt akarod, hogy mindenki minket figyeljen?
- T�n sz�gyelled, hogy egy gyerekes l�nnyal j�rsz?
- Nem �n voltam az els�, aki m�s ut�n n�zett – szaladt ki a fi� sz�j�n.
- Te olyan szinten h�lye vagy, hogy azt egy troll is megirigyeln�! – v�gta oda Lily. – Ha m�st akarn�k, akkor m�r r�g szak�tottam volna veled!
- H�, mit marakodtok itt a sarokban? – l�pett hozz�juk James. – M�g a szomsz�dban is hallj�k, hogy civakodtok.
- Scorpius szerint gyerekes vagyok, �s m�s pasi ut�n n�ztem.
- M�rt, tal�n nem �gy van?
Scorpius �s Lily farkasszemet n�ztek egym�ssal, szinte forrt k�r�l�tt�k a leveg�. James hol az egyikre, hol a m�sikra n�zett, majd magukhoz var�zsolt h�rom sz�ket, �s jelezte nekik, hogy �ljenek le.
- Szerintem ezt norm�lis hangon is meg lehet besz�lni – kezdte. – Meg k�ne hallgatnotok a m�sikat, �s ut�na egym�snak esni.
- J�l van, akkor kezdd te – n�zett Lilyre Scorpius nyugodtabban.
- Ne, ink�bb te, �gyis te akart�l besz�lni velem. – Lily m�g mindig s�rtettnek �rezte mag�t egy kicsit.
- Kezdd csak te.
- Nem, kezdd te.
- Valaki kezdje m�r! – borult a t�rd�re James f�sultan. – Kezdjed Scorpius, mondd el, mi a gond.
- A probl�m�m alapvet�en az volt, hogy Lily �gy �mlengett a zenekarr�l, mintha bel�j�k lenne esve.
- De ez nem igaz! Nem vagyok bel�j�k esve, csak szeretem �ket �s alig tudom elhinni, hogy �l�ben is l�thatom.
- De a fi�k nem szeretik, ha m�s pasikat dics�r el�tt�k a bar�tn�j�k – magyar�zta Scorpius higgadtan. – Egyszer�en nem akarom hallani.
- J�, �n ezt m�r �rtem. Sajn�lom, Scorp, nem gondoltam volna, hogy neked ezzel bajod lesz.
- Most m�r tudod.
- Lily legk�zelebb nem �radozik m�s pasikr�l, legal�bbis el�tted nem – z�rta le a t�m�t James.
- A h�ta m�g�tt se fogok – �g�rte Lily.
Scorpius von�sai ell�gyultak, James pedig m�r �llt is volna fel, hogy tov�bbmenjen, amikor leend� s�gora megsz�lalt:
- Van itt m�s is.
A k�t testv�r egy emberk�nt n�zett r�.
- �spedig?
- �jabban furcs�n viselkedsz, Lily.
- Furcs�n?
- �sszevissza nevetg�lsz, ker�t�t j�tszol… olyan, mintha nem is te lenn�l.
- Pedig ez �n vagyok.
- Nem, Lily. �gy viselkedsz, mintha nem is tizenhat �ves lenn�l, mintha nem ment�l volna kereszt�l mindazon, amin kereszt�lment�l. R�gebben sokkal �rettebb volt�l.
- Arra c�lzol, hogy a h�gom visszafejl�dik?
- Nagyj�b�l igen. – Scorpius f�lve v�rta Lily reakci�j�t. Att�l tartott, hogy a l�ny vagy nagyon megs�rt�dik, vagy pedig ism�t kiab�lni fog. De ehelyett csak meredt maga el�, �s �gy t�nt, hogy nagyon elgondolkozott.
- Mit kellene tennem? – k�rdezte lassan. – Hogy kellene viselkednem? Sir�nkozzak, hogy de rossz volt az elm�lt id�szak? H�t tudd meg, hogy szeretn�k v�gre laz�tani! Tizenhat �ves sem vagyok, �s m�r t�lestem minden sz�rny�s�gen. Szeretn�k v�gre pihenni, �s azt tenni, amit m�sok szoktak az �n koromban! Tal�n nincs jogom ehhez?
- Nem, err�l sz� sincs, csak tal�n elgondolkozhatn�l �rtelmes dolgokon is. Az elm�lt hetekben t�bb buliban volt�l, mint eg�sz �letedben eddig.
- Azt mondtad, hogy nem zavar, ha n�lk�led megyek el egy-k�t helyre.
- Nem is zavar, ha a h�gommal m�sz �s egy h�ten egyszer. De te szinte minden m�snap elment�l.
- Tal�n, ha velem j�tt�l volna, akkor most nem duzzogn�l rajta!
- Nem mehetek mindig bulizni, vannak fontosabb dolgok is ann�l.
- Mint p�ld�ul?
- A tanul�s.
- �, h�t persze! El is felejtettem, hogy neked a legfontosabb a h�lye magol�s!
- Lily, nemsok�ra felv�teli, nem akarok lecs�szni r�la, musz�j k�sz�ln�m!
- Nem tudom, mit t�r�d magad, amikor �gyis felvesznek az Auror F�iskol�ba! Nincs az az isten, hogy lemaradj! Nemzeti h�s vagy te is, Scorp!
- Att�l m�g sok mindenr�l fogalmam sincs, �s am�gy sem azt akarom, hogy az�rt vegyenek fel, mert van egy plecsnim!
- Az�rt vesznek fel, mert h�siesen k�zd�tt�l a csat�ban! Nem a kit�ntet�sed miatt, hanem mert m�r bizony�tott�l.
- Az nekem kev�s, �rtsd m�r meg!
- Merlin vigye el a h�lye megfelel�si k�nyszered! – pattant fel Lily. – M�st se csin�lsz eg�sz ny�ron, mint tanulsz, olyan k�nyvmoly vagy, mint Albus! R�m id�d sincs!
- Ez nem igaz, a m�ltkor is elmentem veled nyakl�ncot keresni.
- Mert az �ppen csodasz�mba ment! Mindig csak tanulsz �s k�l�n�r�kat veszel Mr. Ordert�l, pedig � is megmondta, hogy biztosan felvesznek. Scorpius, k�ny�rg�m! James a S�rk�nyosztaghoz akar csatlakozni, m�gsem tanul annyit, mint te!
- Mert Lord Steinhauser meg�g�rte, hogy felk�sz�t. Te is elj�hetn�l velem, Scorp.
- �n csak egy egyszer� aurork�pz�t akarok v�gezni, nincsenek nagy �lmaim.
- Szerintem nem baj, ha nagy c�lokat t�z�l magad el� – v�lekedett James. – �s szerintem egy h�t �szakon igencsak megtan�tana mindenre. Mikor is lesz a felv�teli?
- Egy h�nap m�lva.
- Akkor besz�lek is vele, hogy hadd menj�nk el j�v� h�ten.
- James, ez igaz�n kedves t�led…, de �n nem vagyok m�lt� r�, hogy � tan�tson.
- Meg m�g mit nem! Ne l�gy barom, fogadd csak el! – l�pett hozz�juk az embert�megb�l Morgan.
- Te mi�ta f�lelsz itt? – k�rdezte Scorpius.
- Egy ideje. Gondoltam, nem �rt, ha itt maradok a k�zelben, h�tha seg�ts�g kellene – itt nyomat�kosan Jamesre n�zett.
- Amint l�tod, minden rendben – vetette oda James.
- Igen, azt l�tom. – Volt valami Morgan hangj�ban, amit�l v�gigfutott a hideg James h�t�n. Mintha kedvesen sz�lt volna hozz�!
- Sz�val ott tartottunk, hogy Scorp menjen el Jamesszel! – kanyar�totta vissza a besz�lget�st Lily lelkesen.
- �n igaz�n…
- Ne visszakozz! – v�gta h�tba Morgan. – Szerintem is sok mindent tanulhatn�l ott. �n nem akarok auror lenni, de m�g �n is k�v�ncsi vagyok, hogy milyen. Biztos egy csom� olyan dolgot tud, amit mi nem.
- Mi�rt nem j�ssz el vel�nk te is? – cs�szott ki James sz�j�n. Mire felfogta, hogy mit is mondott, m�r k�s� volt. Egy �jabb visszautas�t�s l�gott a leveg�ben.
- Elmehetn�k? – csillant meg Morgan szeme a t�bbiek legnagyobb meglepet�s�re.
- Ha t�nyleg �rdekel, akkor nem hiszem, hogy Dant�nak lesz kifog�sa ellene. De ha nem is akarn� megengedni, akkor is el tudn�m int�zni, ugyanis a bar�tn�j�nek mindent megtesz, �s � mindig n�lunk id�zik, amikor a Lord Angli�ba j�n.
- Igen, meglehet�sen j� a kapcsolatunk vele, elb�v�l� h�lgy! – mosolygott Lily.
- Morgan, te most komolyan? – h�ledezett Scorpius.
- Mi�rt is ne? Engem �rdekelne, hogy mit tud, ha nem baj.
- A h�godat meg m�gsem hagyhatod a cs�nya James b�csival kettesben – fordult Scorpiushoz James.
- H�t azt val�ban nem.
- Akkor vel�nk j�ssz?
- Csak, ha Lily is elj�n.
- Nem hagyn�m ki a vil�g minden kincs��rt sem!
- Akkor ezen t�l vagyunk – b�lintott James.
- Nem akarod felk�rni t�ncolni Lilyt? – tudakolta Morgan.
- De, igen, persze. Elj�ssz velem t�ncolni?
- Azt hittem, hogy m�r sosem k�rdezed meg! – ny�jtotta a kez�t vid�man a l�ny.
�gy Scorpius �s Lily mag�ra hagyt�k Morgant �s Jamest. A fi� roppantul furcs�llotta, hogy Morgan elk�ldte magukt�l a testv�r�t, olyan volt, mintha direkt kettesben akart volna maradni vele.
- Tudod, Potter, meglept�l.
James k�rd�n n�zett r�.
- Nagyon tetszett, ahogy a b�keb�r�t j�tszottad, rendes volt t�led. Azt hittem, �r�ln�l, ha �k sz�tmenn�nek.
- Scorpiusszal val�ban nem csip�ztuk egym�st r�gen, de az�ta r�j�ttem, hogy j� fej. Szereti a h�gomat, �s Lily is �t. Enn�l t�bb nekem nem kell.
- Akkor is rendes volt t�led. Tudod, ami�ta visszaj�tt�l, sokkal norm�lisabb vagy. Biztos voltam abban, hogy nekim�sz Davidnek, ami�rt felk�rt t�ncolni.
- Egy pillanatra megfordult a fejemben – vallotta be James. – De azt�n arra gondoltam, hogyha neked � kell…
- Nekem egy norm�lis, �szinte sr�c kell – jelentette ki Morgan. – Olyan, aki mellett biztons�gban �rezhetem magam, akiben megb�zhatok.
- Tal�n egyszer megtal�lod azt, akit neked sz�ntak – kacsintott r� James.
- Tal�n m�r meg is tal�ltam – mondta Morgan sejtelmesen, majd mosolyogva tov�bb�llt.
- Rem�lem, nem Davidre c�lzott… - vakarta meg a fej�t James, majd elindult, hogy megkeresse az �szaki mestert a t�ncol� ember�radatban.