Ebben a fejezetben James v�gre randizni megy Elle Sue-val, de nem �gy alakulnak a dolgok, ahogyan tervezte. Emellett Lilyt t�mad�s �ri Roxmortsban, a k�rd�s m�r csak az, hogy k�pes lesz-e megmenek�lni a csukly�st�l. 

James Potter m�g soha �let�ben nem izgult ennyire randev� el�tt. �r�kon �t k�sz�l�d�tt, s miut�n v�gre eld�nt�tte, hogy melyik ing�t veszi fel, fel �s al� j�rk�lt a szob�j�ban, ami roppant m�d d�h�tette Albust, �s Hug�t is.

- Nyugodj m�r meg! Nem el�sz�r m�sz randizni.
- Tudom, Hugo, de m�g sosem volt dolgom olyan l�nnyal, mint Elle.
- Ha m�r �sszej�ttetek, bemutathatn�d nekem is, k�v�ncsi vagyok r� – csatlakozott a besz�lget�sbe Albus. – Nagyon szeretn�m megismerni a l�nyt, aki elvette a b�ty�m esz�t.
- Az esz�t? Sosem volt neki olyanja!
- Nagyon vicces vagy, Hugo! – jegyezte meg s�rt�d�tten James, majd arca elkomorult. – Mi lesz, ha nem j�n �ssze? Vagy, ha el sem j�n?
- El fog menni, nyugi.
- Istenem! Szents�ges ement�lis! Mi�rt kellett ennek a csajnak j�nnie?! Miatta �gy ugr�lok itt m�r �r�k �ta, mint zerge fent a hegyen…

Albus fel�llt, �s b�tyj�hoz s�t�lt, aki lassan s�rni tudott volna k�nj�ban.
- Minden rendben lesz, James, te remek sr�c vagy, � is r� fog j�nni erre.
- K�sz�n�m, Al, istenem el fogok k�sni! Megyek!
- A kviddicsez�k v�d�szentje legyen veled! – b�cs�zott Hugo.

James rekordid� alatt �rt fel a csillagvizsg�l�ba, amely teljesen �res volt m�g. Teh�t nem k�sett el, a l�ny m�g nincs itt. James el�vette a zseb�b�l azt az apr� aj�nd�kot, amit Elle-nek sz�nt. Egy apr�cska h�g�mb volt, amely belsej�ben egy sz�l v�r�s r�zsa d�szelgett. Ha valaki megr�zta a g�mb�t, a vir�g szirmai r�zsasz�n f�nyben vil�g�tottak, �s van�lia illatot �rasztottak. Rem�lte, hogy tetszik majd a l�nynak, m�g sohasem adott senkinek sem ilyen aj�nd�kot. �ltal�ban egy csokor vir�got szokott vinni az els� randev�ra, mert �gy gondolta, hogy �res k�zzel megjelenni illetlens�g.

L�ptek zaja �t�tte meg a f�l�t, sz�vver�se felgyorsult, s a p�lc�j�hoz kapott, hogy egy kis f�nyt tudjon var�zsolni, mire ide�r Elle, tekintve, hogy koroms�t�t volt odafent. A p�lc�b�l kis f�nycs�va t�rt el�, de ez a f�nyforr�s nem volt el�g ahhoz, hogy az eg�sz csillagvizsg�l�t megvil�g�tsa. De mindegy is, hiszen �gy m�g romantikusabb. James gyorsan letette azt a kosarat, amit eddig a kez�ben tartott. A kos�rban �telek voltak, s a h�ziman�k k�sz�tett�k neki a randira.

- Elle, te vagy az? – hunyor�tott James.

Nem kapott v�laszt. Ez biztosan �, r�vall, hogy nem felel.

- El sem tudom mondani, hogy mennyire �r�l�k, hogy elj�tt�l, Elle. Gyere csak beljebb.

Hallotta, amint valaki �r�mteljesen fels�hajt, majd a l�ptek egyre k�zelebbinek t�ntek.

- Hoztam neked valamit, Elle, rem�lem, hogy tetszeni fog.
- Biztosan tetszeni fog, b�rmit is adj�l, Jimmy! – hallatszott egy ismeretlen hang.
Kisv�rtatva a p�lca f�nye megvil�g�totta a j�vev�ny arc�t, amely egy l�ny� volt, akut f�rfias von�sokkal, sok-sok pattan�ssal, �s sz�rny� mosollyal �ldott meg a sors.
A fi� az ijeds�gt�l h�trah�k�lt, m�g sohasem l�tott ilyen kellemetlen teremt�st. A l�ny nagyon k�zel ment hozz�, szinte fel� tornyosult tagbaszakadt alakj�val.

- J�zusom! Ki vagy te?
- A szerelmed, �desem! El sem tudod k�pzelni, mi�ta v�gyom r�d, James Potter!
- �lljunk csak meg! �n Elle Sue-t v�rom.
- Tudom, �n vagyok az!
- Mi? Dehogy is! M�g r�m�lmomban sem l�ttalak! Ez valami t�ved�s lehet, menj el, v�rok valakit.
- De engem v�rsz! Morgan is megmondta! Meg is lep�dtem, hogy randira h�vsz, hiszen m�g sosem besz�lt�nk, de nagyon �r�l�k neki, �des lovagom.

James kezdte �gy �rezni mag�t, mint aki egy rossz �lomba cs�ppent, visszas�llyesztette a zseb�be a g�mb�t, �s Elle-t megker�lve elindult lefel� a l�pcs�n.

- H�! Most meg hov� m�sz?
- Hagyj, nem veled van randim! A kaj�t megeheted.

 Mi folyik itt? Ki ez a l�ny? Mit keres itt? �s ki a fene az a Morgan? Semmit sem �rtett az eg�szb�l, jobban mondva semmit sem akart meg�rteni, mert a sz�ve m�ly�n �rezte, hogy �tvert�k, csak egyszer�en nem akarta err�l tudom�st venni, mert az azt jelentette volna, hogy Elle fel�ltette, s ennek gondolata m�r nem a fogad�s miatt b�ntotta, hanem az�rt, mert �gy �rezte, beleszeretett a l�nyba. �let�ben el�sz�r szerelmes lett.

- H�, mi a fene t�rt�nt? – n�zett fel a B�jitaltan k�nyv�b�l Albus, amikor becsuk�dott az ajt� a b�tyja m�g�tt.

James eg�sz test�ben remegett, arca falfeh�r volt.

- James…
- T�l sz�p volt, hogy igaz legyen – ny�gte James. – Elle nem j�tt el, s�t nem is ez az igazi neve…
- Hogyan? – �lt fel az �gy�ban Hugo.
- Elle Sue elj�tt a randira, csakhogy ez az Elle Sue nem az volt, akit �n h�vtam el. Hazudott nekem.
- Lehet, hogy csak k�sik, nem? – vetette fel Albus. – Egyszer Emily is v�ratott egy �r�t.
- �s odak�ld�tt maga helyett valakit, akit Emilynek h�vnak, �s olyan cs�nya, hogy ha lemegy a b�ny�ba, akkor felj�n a sz�n?
- Mi?
- J�l hallottad, idek�ldte az igazi Elle Sue-t.
- Ez nagy szem�ts�g – jegyezte meg Hugo. – Ez nagyon nagy szem�ts�g! Egy ilyen csaj meg sem �rdemel, bar�tom. Felejtsd el.
- Igen, ezt k�ne tennem. Mindenki ezt tenn�, de �n James Potter vagyok, nem j�rathatja senki sem a bolondj�t velem. Megkeresem, �s k�rd�re vonom, felelnie kell.
James elindult az ajt� fel�, de Albus egy ugr�ssal mellette termett, �s meg�ll�totta.
- Tal�n tan�csos lenne megv�rni a reggelt, �jf�l m�lott, James.
- Val� igaz, akkor majd reggel!

A reggel lassabban k�sz�nt�tt be, mint azt James szerette volna, eg�sz �jjel forgol�dott, s igaz�b�l egy szemhuny�snyit sem aludt. Eg�sz �jjel a t�rt�nteken t�rte a fej�t, nem tudta elfogadni, hogy Elle – vagy ak�rhogyis h�vj�k – �tverte, kikosarazta. Nem lehet, hogy ellen�lljon neki, James Potternek, a Roxfort legn�pszer�bb fi�j�nak.
Amikor v�gre elj�tt a reggel, James karik�s szemekkel, hulla f�radtan ballagott le a Nagyterembe, de az ajt� el�tt meg�llt, �s bal l�b�t a falnak vetve, nekit�maszkodott a falnak. Lassan mindenki meg�rkezett a reggelihez, di�kok j�ttek, di�kok mentek, de az, akire a fi� v�rt nem jelent meg a reggelin. James csal�dottan indult el az els� �r�j�ra, nem is evett semmit sem, mert elment az �tv�gya.

***

Enyhe h�es�ssel k�sz�nt�tt be a szombat reggel, de ez sem szegte kedv�t a Roxmortsba indul� di�koknak. Eg�sz sz�p sz�mmal jelentek meg a kast�ly el�tt, s v�rt�k a faluba �ket vezet� tan�rokat. Ez�ttal Harry Potternek, �s Anabella Watkinsnak jutott az a megtisztel� feladat, hogy lek�s�rje a nebul�kat.
Harry v�gigtekintett a t�megen, majd l�nya mell� s�t�lt.

- James hol van?
- Nem volt kedve lej�nni.
- Ez furcsa, nem vall r�, nem tudod, hogy mi �t�tt bel�?
- H�t… - kezdte a l�ny, szem�ben huncut f�ny csillant. – James szerelmes.
- M�r megint?
- Nem, most igaz�b�l. De a l�nynak nem kell, sajna.
- Fiatals�g – cs�v�lta meg a fej�t Harry.
 

T�bb sz� nem esett k�z�tt�k, s amint be�rtek a h�lepte Roxmortsba, szabad programot kaptak d�lut�n kett�ig, s Lily azonnal a Sz�rnyas Vadkanba ment, ahol a tulajdonoson k�v�l senki sem tart�zkodott.
- Hah�, Aberfoth, itt van? – n�zett k�r�l a kocsm�ban Lily. Odabent m�g a sz�kek is az asztalok tetej�n pihentek.
Egy id�s, feh�r haj�, �s hossz�, feh�r szak�ll� f�rfi jelent meg egy ajt� m�g�l, test�t vastag b�rkab�t meleg�tette. Amint Lily megl�tta a f�rfit, hirtelen f�zni kezdett a t�li egyenruh�j�ban.
- J� napot, Aberfoth – k�sz�nt vacogva.

Aberforth rosszkedv�en levar�zsolt egy sz�ket a l�nyhoz legk�zelebb es� asztalr�l, majd bicegve elindult a b�rpult m�g�.
Lily l�tv�n a f�rfi s�nt�t�s�t, �s kez�ben a fekete fabotot, azonnal a pulthoz sietett.

- Mi t�rt�nt a l�b�val? – k�rdezte aggodalmasan.
- �, semmis�g! Nem fontos… �vatlan voltam, �s h�tat ford�tottam a f�ld�n fekv� ellens�gnek.
- Ellens�g?
- Egy r�szeges alak itt �l�lkodott, �n meg megel�geltem, �s kider�lt, hogy nem is annyira r�szeges. P�rbajban m�g legy�ztem, de amikor azt hittem, el�jult, meg�tkozott h�tulr�l. Mindegy, ne is emlegess�k, mit tehetek �rted?
- Csak a szok�sos, Mr. Dumbledore. M�g mindig nem nyitja ki a kocsm�j�t?
- Nem, t�len nem nyitok ki. Teh�t megint ide j�tt�k bujk�lni. Nem tetszik ez nekem, nagyon nem. M�r r�g elmondhattad volna ap�dnak.
- M�r tudja, �s nem tetszik neki. Nem egyezett bele, hogy Scorpius �s �n randizzunk.
- H�t ez is benne volt a pakliban, de szerintem id�vel megenyh�l majd. K�l�nben Mr. Malfoy m�g nem j�rt erre.
- Biztosan mindj�rt itt lesz – mondta Lily, �s rem�nykedve az ajt� fel� fordult. – Nem szokott k�sni, biztosan itt lesz p�r percen bel�l.
- J�l van, �lj csak le, �s v�rd meg. K�sz�tsek egy isteni ment�s forr� csokol�d�t?
- Az nagyon j� lenne! K�sz�n�m, Aberforth.

Lily m�r r�gen megitta az Aberforth �ltal k�sz�tett forr� csokol�d�t, s a kezdeti melegs�g ut�n, ism�t visszah�lt a teste, de Scorpius m�g mindig nem �rkezett meg. Lily egyre idegesebben kopogtatott az asztalon, s m�sodpercenk�nt n�zte az id�t. Aberforth fejcs�v�lva �gy sz�lt:
- Tal�n k�zbej�tt valami. Jobb lesz, ha te sem �cs�r�gsz itt tov�bb, menj �t a H�rom Sepr�be, biztosan ott vannak a t�bbiek, vagy Madam Puddifot k�v�z�j�ban.
- Igaza van, k�sz�n�k mindent, Mr. Dumbledore – �llt fel a l�ny az asztalt�l. – Isten �ldja!

Hab�r a Sz�rnyas Vadkanban sem volt valami meleg, m�gis megcsapta az arc�t a hideg leveg�, amint kil�pett az utc�ra. Id�k�zben a h� is elkezdett esni, �gy el�vette sz�rke eserny�j�t, �s elindult a H�rom Sepr� fel�. �tk�zben �sszefutott egy-k�t roxfortos di�kkal, de szerelm�t sehol sem l�tta. Amikor el�rte a H�rom Sepr� ajtaj�t, ben�zett az ablakon, �s l�tta, hogy milyen vid�man, gondtalanul sz�rakoznak t�rsai. �gy d�nt�tt, hogy nem megy be, hanem keres egy nyugodt zugot, ahol elgondolkodhat, ez�rt v�g�l egy hirtelen �tlett�l vez�relve a Szellemsz�ll�s fel� folytatta �tj�t. Mi t�rt�nhetett Scorppal? Mi�rt nem j�tt el, vagy ink�bb mi�rt nem �zent? Tal�n valami baja esett? Nem, ezt el sem szeretn� k�pzelni. Vagy ink�bb az apj�nak van igaza, �s t�nyleg nem illenek �ssze? Tal�n Scorp r�j�tt, hogy Lily neki kisl�ny, ez�rt ink�bb szak�t vele… de akkor mi�rt nem mondja el ny�ltan? Mi�rt �ltette fel? Ez nem az � st�lusa, Scorp mindig olyan egyenes volt, legal�bbis annak t�nt. De ha f�lreismerte? Ha Albus is f�lreismerte, �s igaz�b�l minden el��t�let igaz r�? Megr�zta a fej�t. Nem, Scorpius a legrendesebb fi�, Albus ut�n, az eg�sz iskol�ban.
Ekkor valaki megfogta a v�ll�t, Lily �sszerezzent, majd sietve megfordult, igen, csak � lehet az. T�vedett, nem Scorpius Malfoy �llt vele szemben, hanem egy fekete csukly�s alak, aki enyh�n alkoholszag� volt.
- Mit akar? – k�rdezte Lily csal�dottan.
A f�rfi nem felelt, hanem gonoszan elvigyorodott, a csuklya nem takarta a sz�j�t, �gy Lily l�thatta ezt az ijeszt� mosolyt. F�ldbe gy�kerezett a l�ba, majd gyorsan elindult visszafel�, de amikor h�tran�zett, l�tta, hogy a f�rfi k�veti �t. Megszapor�zta a l�pteit, majd amikor �jra el�re fordult, hirtelen a csukly�s m�r nem m�g�tte, hanem el�tte �llt. Lily h�trah�k�lt, kis h�j�n megbotlott egy padban, majd, miut�n �sszeszedte mag�t, elkezdett a Szellemsz�ll�s fel� rohanni. J�l tudta, hogy odabent van egy �tj�r� a Roxfortba, ha azon siker�l �tjutnia, akkor ler�zhatja ezt a furcsa alakot. Ahogyan a v�lla f�l�tt h�tralesett, megbotlott egy ki�ll�, nagyobb k�darabban, �s hatalmasat hasalt a h�ban. Nem tudott l�bra �llni, mert az idegen egy szemvillan�s alatt r�vetette mag�t.

- Hagyjon b�k�n! Sz�lljon le r�lam!
A f�rfi v�lasz gyan�nt �rd�gien felnevetett, s Lily kis h�j�n el�jult a f�rfi sz�j�b�l �rad� b�zt�l. Ez a szag a rothad� h�s szag�ra eml�keztette, s ekkor sz�rny� gyan�ja t�madt. Esz�be jutott egy r�gi t�rt�n�s, amikor Teddy Lupin v�letlen�l nem vette be a gy�gyf�zetet, �s v�rfarkass� v�ltozott. A lehelete �ppolyan volt, mint ez� a csukly�s�. Ebb�l kifoly�lag elk�pzelhet�, hogy ez a f�rfi egy v�rfarkas? Lily �sszeszedte minden erej�t, �s lel�kte mag�r�l a csukly�st, � nem lesz v�rfarkas. Soha!
Fel�llt, �s el�kapta a p�lc�j�t. Legnagyobb b�nat�ra csak a lefegyverz� b�b�j jutott esz�be, de azt a f�rfi k�nny�szerrel h�r�totta. Lily ism�t elkezdett futni, de a f�rfi egy var�zslattal f�ldre k�nyszer�tette, �s ism�t r�ugrott.
- SEG�TS�G! SEG�TS�G! – �v�lt�tte a l�ny, de csak a saj�t hangja visszhangzott. K�zel, s t�vol senki sem volt kett�j�k�n k�v�l. Nem lehet, hogy pont most senki sem k�v�ncsi a Szellemsz�ll�sra.
A f�rfi er�sen tartotta, s � hi�ba fic�nkolt, egy id� ut�n m�r mozdulni sem tudott. A t�mad� megragadta az arc�t, �s megpr�b�lta megcs�kolni.
- K�rem sz�pen, hagyjon b�k�n… - ny�sz�rg�tt Lily k�ts�gbeesetten.
A f�rfi nem tett eleget a k�ny�rg�s�nek, moh�n a l�ny nyak�ra vetette a sz�j�t. Lily felsikoltott f�lelm�ben, �s pr�b�lt kital�lni valamit, de nem jutott az esz�be semmi sem. Elm�je f�radtan zakatolt, s egy �pk�zl�b �tlete sem volt.
- K�ny�rg�m, ne csin�lja! – Lily ism�t megragadta a p�lc�j�t, majd – maga sem �rtette, hogy hogyan – lep�rd�tette mag�r�l a t�mad�t. A f�rfi el�sz�r meglep�d�tt, mert nem reag�lt azonnal, majd el�vette a p�lc�j�t, �s a l�nyra szegezte, mire annak kez�b�l kirep�lt a saj�tja, �s t�l�k k�r�lbel�l h�sz m�terre �rt f�ldet a h�ban. Lily n�gyk�zl�b k�szott a h�ban, hogy el�rje p�lc�j�t, de a f�rfi ism�t gyorsabb volt n�la.
- Az eny�m leszel – sz�lalt meg k�js�v�r hangon, mik�zben lefogta a l�ny kezeit.
- NEE! K�rem, neee…
Amikor a f�rfi letolta Lily v�ll�r�l a tal�rj�t, hirtelen megtorpant, s mint egy kutya, felemelte a fej�t, �s szimatolni kezdett, ekkor a csuklya l�ttatni engedte r�ncos, hegekkel bor�tott arc�t. Lily kis h�j�n ism�t felsikoltott a l�tv�ny okozta r�m�lett�l, majd egy t�voli hangot hallott:

- Crucio!
A t�mad� arca eltorzult, teste r�zk�dni kezdett, majd Lily �rezte, hogy a szor�t�sa gyeng�l, �gy ki tudott m�szni a f�rfi al�l. A t�mad� megpr�b�lt er�t venni mag�n, �s visszat�madni, de Lily megment�je gyorsabbnak bizonyult n�la:
- Obstructo!
- Te kis rohad�k! – b�mb�lte a f�rfi, mialatt teljes test�vel a „megment�” fel� fordult. – Majd �n megtan�talak keszty�be dud�lni! Crucio!
- Protego!

Lily ek�zben a Szellemsz�ll�s kapuj�hoz k�szott, s maga al� h�zta a t�rd�t, ekkor l�tta csak, hogy a f�rfi, aki seg�tett neki, nem volt m�s, mint Scorpius. Sz�ve egyre hevesebben zakatolt, s p�ni f�lelem lett �rr� rajta, nem akarta, hogy ez a gonosztev� k�rt tegyen a fi�ban.
- Azt hiszed, hogy nagyon �gyes vagy, mert tudsz egy-k�t �tkot, te kis rohad�k? – lihegte a f�rfi, mik�zben megt�r�lte a sz�ja sark�t, amelyb�l v�r sziv�rgott. – Crucio!
- Protego! – ism�telte Scorpius, arca v�r�s volt a d�ht�l. – Locomotor mortis!
A f�rfi �gy d�lt el a h�ban, mint egy zs�k, Scorpius pedig a begy�jt� var�zzsal elvette t�le a p�lc�j�t, majd gyors l�ptekkel a f�rfi mell� s�t�lt.
- Nagyon rossz emberrel kezdt�l, te nyomorult.
- Ap�d tudja, hogy a Potter l�nyt v�ded? – k�rdezte a f�rfi, fekete szem�ben gyilkos f�ny csillant.
Scorpius el�sz�r habozott, s ezt kihaszn�lva a f�rfi elg�ncsolta, majd kicsavarta a kez�b�l a p�lc�t, �s hat�stalan�totta Scorpius ront�s�t.
- Most, fordult a kocka – mondta hatalmas vigyorral az arc�n. – Mit is tegyek veled ezek ut�n? Meg�rdemeln�d, hogy addig k�nozzalak, am�g csak van benned �let.
- Scorpius, neee! – vis�totta Lily a kapun�l.
A f�rfi Scorpiusra szegezte a p�lc�j�t, majd fej�vel Lily fel� b�k�tt.
- Hogy agg�dik miattad a kis liba…
- Ne mer�szeld s�rtegetni! – v�gott a szav�ba indulatosan Scorpius.
- Css! – a f�rfi a fi� nyak�hoz b�kte a p�lc�j�t. – Nem vagy abban a helyzetben, hogy parancsolgass. Teh�t, el�bb meg�llek, fiacsk�m, majd elsz�rakozom a kis bar�tn�ddel.
- Ez nem fog megt�rt�nni – csend�lt egy rideg hang a h�tuk m�g�tt.
Scorpius eln�zett a f�rfi h�ta m�g�, majd megk�nnyebb�lten s�hajtott. Meg�rkezett a seg�ts�g Harry Potter form�j�ban, s ha j�l l�tta, Anabella Watkins professzor is ott volt.
- Emelje magasba a kez�t, �s ne kelljen m�g egyszer mondanom.
- M�rt, ha nem, akkor mi lesz kisap�m?
Harry v�lasz gyan�nt a f�rfi l�b�ra c�lzott a p�lc�j�b�l, amelyb�l k�k f�nycs�va csap�dott a c�lzott helyre, melynek eredm�nyek�nt a f�rfi l�b�b�l �mleni kezdett a v�r.
- Te rohad�k! – a f�rfi �sszerogyott, de m�g mindig szor�totta a p�lc�j�t. – Ezt most m�rt kellett?
- �lljon fel, Mr. Malfoy – vetette oda Scorpiusnak Harry.
Scorpius mindenf�le akad�ly n�lk�l felegyenesedhetett, �s m�g a var�zsp�lc�j�t is visszaszerezhette.
- Mit fogsz velem csin�lni, Harry Potter? A nagy Harry Potter, az �rtatlanok, �s a s�rv�r�ek v�delmez�je… - a f�rfi g�nyosan felnevetett, majd egy hirtelen mozdulattal Harryre szegezte a p�lc�j�t: - Avada Kedavra!
Harry meg sem rezzent, m�g sem halt bele a gyilkos �tokba. Ez l�that�an megzavarta a f�rfit.
- Ez meg hogy?
- M�r azel�tt feltettem a pajzsb�b�jt, hogy maga �szrevette volna – magyar�zta Harry, majd hangja hivatalos sz�nt �lt�tt: – Teh�t, elmondan�, hogy mi a fen�t m�vel itt k�t roxforti di�kkal?
- Nagyon sz�vesen, auror f�parancsnok �r – b�lintott a f�rfi, majd fej�t Lily fel� ford�totta. – �ppen azon voltam, hogy elsz�rakozzam a l�ny�val, amikor ez a kis majom k�zbel�pett. Pedig milyen �de, finom falat lett volna a kis v�r�s!
Harry arca elkomorult, ez�ttal az � szem�n futott �t a gyilkos f�ny. Egy mozdulattal beh�zott a f�rfinak, majd felegyenesedett, �s el�re szegezte a p�lc�j�t:
 

- Avada…
- Harry, ne csin�lja! – kapta el a csukl�j�t Anabella.
Harry m�r el is felejtette, hogy a n� a h�ta m�g�tt �ll.
- Meg�rdemli ez a mocsok.
- Ez igaz, de maga nem olyan, mint �. Maga nem egyszer�, hidegv�r� gyilkos.
A f�rfi moh� tekintettel v�gig m�rte Anabell�t, majd elismer�en f�ttyentett.
- Sz�p kis darab ez is, meg kell hagyni, j� �zl�sed van, szent Potter.
Harry ism�telten felemelte a p�lc�j�t, arca l�ngv�r�sre gy�lt.
- Meg�llek, te szem�t – sziszegte.
- �gysem vagy r� k�pes, te kis fatty�!
- Avada…
- Harry! K�rem! – kapta el ism�t a kez�t a n�.
- Na, mi van? A nagy Harry Potternek egy n� parancsol? – g�nyol�dott a f�rfi.
- Hagyj m�r b�k�n, Anabella, azt csin�lok, amit akarok! – csattant fel Harry.
- Gondoljon a l�ny�ra, nem akarhatja, hogy szemtan�ja legyen annak, ahogyan az apja kiv�gez valakit!
 

Harry Lilyre n�zett, aki m�g mindig falfeh�r volt az ijeds�gt�l. Harry figyelmetlens�g�t kihaszn�lva ism�t felemelte a p�lc�j�t, �s m�r a sz�j�n volt a gyilkos �tok, amikor Anabella is fegyvert r�ntott:
- Invito p�lca!
- K�sz�n�m – b�lintott Harry.
- Jaj, de kis �desek vagytok, ahogyan itt enyelegtek! Na, mi lesz m�r Potter? H�t t�nyleg ennyire gyenge vagy? A nagy Harry Potter! �s m�g ez a nyuszika gy�zte le a nagyra becs�lt S�t�t Nagyurat!
- Hallgasson el, nincsen abban a helyzetben, hogy itt �ssze-vissza besz�ljen. Mr. Malfoy, k�rem, seg�tsen Lilynek.
- Rendben van, uram – mondta Scorpius, �s m�r szaladt is a l�ny fel�.
- Hogy siet a kis majom, milyen undor�t�! Nagyap�d forog a s�rj�ban az �rul�sod l�tt�n! Neked az lenne a feladatod, hogy nekem seg�ts. Oszt�zhatn�nk a kicsik�n, el�bb �n j�tszan�k vele, azt�n a marad�kkal te.
- Avada…
- Harry, k�rem…
- … kedavra – Harry p�lc�j�b�l z�ld f�ny indult el a f�rfi fel�, aki �szre sem vette, hogy itt a v�g.
Harry eltette a p�lc�j�t a tal�rj�ba, majd a k�zben mell�j�k �r� l�ny�hoz l�pett.
�t�lelte Lilyt, aki eg�sz test�ben reszketett.
- J�l van, dr�g�m, v�ge van.
A l�ny k�ptelen volt ak�rmit is mondani, hagyta, hogy el�t�rjenek lelke m�ly�b�l a k�nnyek.
- Minden rendben van, dr�g�m.
- Szerintem vigy�k fel a gyeng�lked�re, nyilv�nval�an sokkos �llapotban van – sz�lalt meg Anabella.
�gy elindultak a kast�ly fel�, amely bej�rat�n�l Harry Scorpiushoz fordult:
- Menjen, �s f�r�dj�n le, Mr. Malfoy.
- Rendben van, uram – Scorpius m�r indult is befel� a t�lgyfaajt�n, amikor Harry meg�ll�totta:
- K�sz�n�m, hogy megmentette a l�nyomat.
- Csak azt tettem, amit tennem kellett.

Nem Lily volt az egyetlen aznap, akin �rr� lett a f�lelem. Frankie Longbottom nem ment le Roxmortsba, mert semmi kedve sem volt a falu utc�it j�rni ilyen hidegben, �gy ink�bb elment a k�nyvt�rba. Nagyon sok �rdekes k�nyvet tal�lt a Gy�gyn�v�nyekr�l, de ami a folyos�n v�rta, m�g ezekn�l is �rdekesebb volt: a sz�rny, az �rny�k ism�t elragadott egy roxforti di�kot. Frankie-nek f�ldbe gy�kerezett a l�ba, amikor l�tta, ahogyan az �rny betemeti az egyik holl�h�tast. Pedig m�r lassan egy h�napja nem l�tta a r�met, �s senkir�l sem hallott, akit elragadott volna.
- A sz�rny! Ism�t itt van! – rohant fejvesztve az igazgat�i iroda fel�. Legnagyobb b�nat�ra nem tudta, hogy mi az a jelsz�, amit a k�sz�rnynek kell mondania, �gy a tan�ri fel� vette az ir�nyt. Bekopogott, kisv�rtatva megjelent Anabella arca.
- Mi t�rt�nt, Longbottom?
- A sz�rny! L�ttam!
- Tess�k?
- Az az �rny�kszer� iz�…
Anabella k�r�ln�zett a folyos�n, mintha arra lett volna k�v�ncsi, hogy hallja-e �ket valaki, majd becsukta maga m�g�tt a tan�ri ajtaj�t.
- Figyeljen ide, a var�zsl�k vil�g�ban sem sz�m�t j�nak, ha valaki hallucin�l. Ha valaki olyat l�t, ami nincs is.
- De…
- Semmi de, nincs itt semmif�le sz�rny sem. Az aurorok �tkutatt�k a kast�lyt, �s semmit sem tal�ltak, ezt jegyezze meg. Maga csak k�pzel�dik, nem �rtana felkeresnie egy szakembert. Most pedig menjen vissza a szob�j�ba. Meg�rtette?
- Igen – mondta csal�dottan Frankie, s engedelmeskedett a n�nek. �tk�zben �sszefutott Harryvel.
- Mi a baja Longbottomnak? – k�rdezte Anabell�t�l, amikor mell� �rt.
- �, nem fontos, csak nem megy neki valami j�l a B�jitaltan. Ink�bb te mondd meg, hogy hogy van Lily?
- Altat�t kellett adni neki, �gy most alszik. Rem�lem, miel�bb rendbe j�n.
- Ha sz�ks�ged van seg�ts�gre, csak sz�lj. B�rmiben sz�vesen �llok a rendelkez�sedre. Elint�ztem a t�mad� holtest�nek az elsz�ll�t�s�t.
- K�sz�n�m, Anabella – Harry egy hirtelen �tlett�l vez�relve forr� cs�kot nyomott a n� sz�j�ra.
- Nem f�lsz, hogy valaki megl�t?
- �gyis hamarosan ki fog der�lni, hiszen elv�lok.